Zolnay Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zolnay Vilmos
Született 1890. január 31.
Budapest
Elhunyt 1984.
Foglalkozása nyelvész

Zolnay Vilmos (Budapest, 1890. január 31.1984?) nyelvész.

Zolnay Vilmos (1913–1983) író, kritikus apja.[1]

Életrajza[szerkesztés]

Apja (id. Zolnay Vilmos) a lágymányosi dohánygyár igazgatója volt; királyi, majd miniszteri tanácsos. Zolnay Vilmos Budapesten végzett egyetemi (jogi) tanulmányokat. 1907-ben (!?) állami szolgálatba lépett és 1925-ig a m. kir. dohányjövedéknél szolgált. Első könyve 1927-ben jelent meg (Magyar történelmi anekdoták. Bp.). Ezt megelőzőleg több dohánnyal foglalkozó cikk, ismertetés, könyv munkatársa volt. Apróbb cikkei jelentek meg a Pesti Hirlap-ban, a Magyar Detektiv, a Literatura és a Magyar Nyelvőr folyóiratokban. Önálló munkái még: A kártya története és a kártyajátékok. Bp., 1928; A bridge-rummy szabályai. Bp., 1929.

Zolnay Vilmosra egy nyelvész ismerőse, Kovalovszky Miklós így emlékezik: „1952-től dolgozott a Nagyszótár gyűjtésében, onnan ismertem. Valami embermentő összeesküvés egy sereg kiebrudalt embert gyűjtött össze (jónevű újságírók, tanárok stb.) s juttatott létalaphoz (tessék megnézni az értelmező szótár munkatársainak névsorát). Z. V. akkortájt 60 körüli lehetett, élénk, szellemes, sőt fölényesen csípős humorú, szinte piperkőc eleganciájú úriember. A dohányjövedéknél vagy a budafoki úti dohánygyárban volt (fő?) tisztviselő. Hozzánk kerülését nyilván műkedvelő nyelvészkedésének köszönhette, kultúrtörténeti tájékozottsága mellett. A régi Magyar Nyelvőrben jelentek meg cikkei, s kártya-szakkönyveket írt. Pesti aranyifjúként kitűnően ismerte a »békebeli«, társasági életet, az al- és félvilágot. Ez késztette a fattyúnyelvi gyűjtésre, mert tevékeny szellemét mindvégig megőrizte. Szerencsésen akadt egy társa, a házban lakó Gedényi, szintén félreállított »szakfordító«, aki filológusként hasznosan segített a munkában. A többkötetes gépiratot nagy könyvtáraknak adták el, szerencsére így közkincs lehet, kiadás híján is. Vili bácsi még a 80-as években is, 90 évesen, följárt hozzánk »csevegni«, a Vár-beli intézetbe.” (Kovalovszky Miklós levele, 1995. október 13.).

Zolnay első igazgatója volt az 1923-1930 között működött Film-Clubnak is.

Halálának pontos dátumát nem sikerült kideríteni, néhány forrás szerint 1984-ben hunyt el (Fazakas István: Jasszok, zsarók, cafkavágók. Bp., 1991. 10; Köztársaság, 1/20 (1992. augusztus 28.): 25–9).

Tudományos munkásságának legjelentősebb nyelvészeti területe a fattyúnyelv (szleng) Gedényi Mihállyal közösen végzett kutatása, több fattyúnyelvi szótár összeállítása.

Források[szerkesztés]

  1. Hangodi Ágnes: Közlemények című írásának (Magyar Könyvszemle, 118. évf. 2002. 3.szám) 20. számú jegyzete. (Lásd a MÉL szócikkét is).