Zolnay Vilmos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zolnay Vilmos
Született1913. december 14.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1983. március 16. (69 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiZolnay Vilmos
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (Hv802-709. fülke)[4][5]
SablonWikidataSegítség

Zolnai Zolnay Vilmos (Budapest, 1913. december 14.[6] – Budapest, 1983. március 16.)[7] magyar író, kritikus, dramaturg.

Élete[szerkesztés]

1931-ben érettségizett Budapesten, majd tisztviselőként helyezkedett el. 1947 és 1952 között a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1952-től 1956-ig szerkesztette a Könyvbarát és a Könyvtáros című lapokat. 1956-tól haláláig szabad foglalkozású író volt. Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének.

Családja[szerkesztés]

Zolnay Vilmos nyelvész és Strobentz Margit Erzsébet (1894–?)[8] fia.[9] Szülei 1915-ben elváltak. Apai nagyszülei zolnai Zolnay Vilmos a lágymányosi dohánygyár igazgatója és kurtapataki Kovács Zelma (1868–1943),[10][11] anyai nagyszülei Strobentz Rudolf Péter gyáros és Hirsch Emília (1871–1952)[12] voltak.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Benedek Péter élete (kisregény, Budapest, 1951)
  • Pióker Ignác, az ország legjobb gyalusa (riport, Budapest, 1951)
  • Várpalota (riport, Budapest, 1952)
  • Beszélgetések könyvekről (tanulmány, Budapest, 1953)
  • Kalandozások az irodalomban (esszék, Budapest, 1956)
  • Gyilkos játék (regény, Budapest, 1957)
  • A pokol tornáca (színmű, Budapest, 1961)
  • Miért szép a szép? (esszék, Budapest, 1962)
  • Az írói mesterség (tanulmány, Budapest, 1971)
  • Pokoljárás. Az ember halála és halhatatlansága – a művészetek születése (esszé, Budapest, 1971)
  • Trófea (regény, Budapest, 1972)
  • A láthatatlan póráz. Egy kutya története, meg egy másiké is (regény, Budapest, 1977)
  • A művészetek eredete. Pokoljárás; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1983
  • A gyermekkor édessége. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1992
  • A művészetek születése (a Pokoljárás újabb, bővített kiadása Budapest, 2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]