Ugrás a tartalomhoz

Zarja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Zarja modul
A Zarja modul indítása egy Proton-K hordozórakétával

Az Zarja a Nemzetközi Űrállomás első, amerikaiak által finanszírozott, orosz gyártmányú egysége. Feladata az űrállomás energiaellátásának és manőverezésének biztosítása, emellett tárolóhelyül szolgál. A modult a TKSZ katonai szállító űrhajó megépített, de fel nem használt példányából alakították ki.

Repülés

[szerkesztés]

1998. november 20-án reggel a bajkonuri űrrepülőtérről egy Proton-K hordozórakétával indították. 185–354 kilométer magas, 51,6° hajlásszögű és 90 perc keringésidejű Föld körüli pályára állt, majd kinyíltak az antennák és a hatalmas, 24 méteres fesztávolságú napelemtáblák.

Az új modult az orosz és az amerikai irányító központokból két hétig tesztelték, s az első egység kiválóan vizsgázott. Energiatermelése a vártnak megfelelő volt, a hajtóművek kifogástalanul működtek, és távirányíthatósága is nagyon jónak bizonyult. Kisebb problémák természetesen adódtak: két – a jövőbeni automatikus dokkoláshoz szükséges – szalagantenna nem nyílt ki, s a hat fedélzeti akkumulátorból az egyik hibásan működött. Ezután többszöri pályakorrekcióval a Zarja 390 kilométer magasságú, úgynevezett dokkolási pályára állt, és várta az első látogatókat.

A Zarjára 1998. december 7-én kapcsolták rá az Endeavour űrrepülőgép (STS-88) űrhajósai az Unity modult.

A modul a kezdetben az űrállomás „mindenese” volt, biztosította az energiaellátást, meghajtást, tárolási funkciókat látott el; az állomás kiépülésével fokozatosan raktár szerepbe kerül.

Adatok

[szerkesztés]
  • Tömeg: 19,3 tonna
  • Hosszúság: 12,56 méter
  • Szélesség (napelemtáblákkal): 24 méter
  • Átmérő: 4,11 méter

Források

[szerkesztés]
  • Élet és Tudomány, 1999. 4. szám – Almár Iván, Horváth András: Kozmikus krónika 1998. október – december: AZ EZREDFORDULÓ ŰRÉPÍTKEZÉSE

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Magyar oldalak

[szerkesztés]

Külföldi oldalak

[szerkesztés]