Zacharias Jansen
| Zacharias Jansen | |
![Zacharias Jansen I. Beeckman metszete Pierre Borel De vero telescopii inventore című könyvéből[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Zacharias.jpg) | |
| Zacharias Jansen I. Beeckman metszete Pierre Borel De vero telescopii inventore című könyvéből[1] | |
| Született | 1580 körül Németalföld, Hága |
| Elhunyt | 1632 körül (52 évesen) Németalföld, Amszterdam |
| Állampolgársága | Németalföldi Köztársaság |
| Nemzetisége | holland |
| Házastársa | Catharina de Haene (1610-1624) Anna Couget (1625-) |
| Gyermekei | Johannes Sachariassen |
| Szülei | Hans Janssen |
| Foglalkozása | üvegműves, optikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zacharias Jansen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Metszet Pierre Borel De vero telescopii inventore című könyvéből[1]
Zacharias Jansen (1580 körül, Hága, Spanyol Németalföld - 1632 körül, Amszterdam, Spanyol Németalföld) holland üvegműves, optikus, a mikroszkóp és a teleszkóp feltalálója. Nevét még szokás Sacharias Jansennek vagy Zacharias Janssennek is írni.
Élete[szerkesztés]
Korai évek[szerkesztés]
1580-ban,[2] más források szerint 1585-ben, 1588-ban[1] vagy 1589-ben[3] született a hollandiai Hágában Hans Martens middelburgi szemüvegkészítő, egy amszterdami optikai cég házaló ügynöke (hollandul: marskramer) és Maeyken Meertens második gyermekeként.[3] Szülei feltehetően Antwerpenből származtak. Jansen Middelburgban nőtt fel, húgával Sara-val együtt. Édesapjától tanulta az optikusi mesterséget és hamarosan a szintén middelburgi Hans Lippershey legnagyobb konkurense lett.
1610. október 23-án összeházasodott Catharina de Haene-nel.[3] A házassági bizonyítványra Jansen születési helyeként Hágát tüntették fel, de amíg Cornelis de Waard 1906-ban rá nem bukkant erre dokumentumra egy levéltárban, addig a legtöbb helyen Middelburgot írtak. 1611-ben született meg fiuk, Johannes Sachariassen.[3]
Pénzhamisítás[szerkesztés]
Jansenék a middelburgi pénzverde szomszédságában laktak, ahol Zacharias bátyja dolgozott. Zacharias 1613 és 1619 között több ízben hamisított spanyol érméket. A büntetés elől egy közeli faluban, Arnemuiden-ben rejtőzött el, ahol tovább folytatta az illegális tevékenységet. 1619-ben több a hamisításhoz használatos eszközt foglaltak le nála és feljelentették. Az akkori törvények szerint halálbüntetés várt volna rá, de az arnemuideni végrehajtó édesapja Jansenék bűntársa volt. Ennek kiderülése késleltette a tárgyalást, így Zacharias ismét el tudott menekülni a törvény elől. Az ügyet később ejtették, így Jansen 1621-ben visszatérhetett Middelburgba.[4]
Kései évek[szerkesztés]
Jansen első felesége, Catharina, 1624-ben meghalt. Jansen 1625 augusztusában összeházasodott az antwerpeni származású Anna Couget-val, aki Zacharias rokonának Willem Jansennek volt az özvegye. 1626 novemberében Amszterdamba költöztek.[3] Jansen 1632-ben,[3] más források szerint 1638-ban[2] hunyt el.
A mikroszkóp és a teleszkóp feltalálása[szerkesztés]
1590-ben Jansen édesapja elkezdett dolgozni egy egylencsés mikroszkópon, amelyben fia is közreműködött. 1590-ben,[3] más források szerint 1595-ben[1][2] egyedül elkészítette az első összetett mikroszkópot, mely 9-szeres nagyításra volt képes. Később továbbfejlesztette az összetett mikroszkópot (18-szoros nagyításúvá) és 1601-ben szabadalmi kérelmet nyújtott be. A kérelmét nem bírálták el. A jelenleg elfogadott álláspont szerint Zacharias Jansen 1595-ös mikroszkópját tartják az első összetett mikroszkópnak.[5] Jansen találmányát később Antoni van Leeuwenhoek fejlesztette tovább.
1604-ben Zacharias Jansen elkészítette az első teleszkópot, de nem szabadalmaztatta azt. 1608-ban Hans Lippershey és Jacob Metius is szabadalmat nyújtott be a teleszkópra, melyet Jansen megtámadott. 1634-ben Isaac Beeckman, újságíró, Jansen fiához, Johannes Sachariassen-hez ment üvegcsiszolást tanulni, ekkor jelentette meg folyóiratában Zacharias Jansen életrajzát és a bizonyítékokat, hogy Lippershey az ő korábbi terveit használta fel a terveihez.[2] A németalföldi kormányzó, Fernando de Austria bíboros, III. Fülöp spanyol király fia, Jansent ismerte el a távcső és a mikroszkóp feltalálójaként. Pierre Borel, francia kémikus 1655-ben könyvet jelentetett meg De vero telescopii inventore (A teleszkóp igazi feltalálója) címmel, felhasználva Beeckman írását, melyben Zacharias Jansent tekineti a teleszkóp igazi feltalálójának. Galileo Galilei 1609-ben továbbfejlesztette a távcsövet, de ő Metius-t ismerte el feltalálóként.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d Borel, Pierre. De Vero Telescopii Inventore (digitális könyvtár) (latin nyelven) [1655. április 13.]. Hozzáférés ideje: 2013. január 8.
- ↑ a b c d Beeckman, Isaac, Cornelis de Waard (1935). {{{title}}}. Journal tenu par Isaac Beeckman de 1604 à 1634. (3). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ a b c d e f g Boorstin, J.D.. De Ontdekkers (A feltalálók) [1985. április 13.]. ISBN 9051571402
- ↑ Zeeland története (html). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Bíró, Sándor, Kevei Ferenc, Kucsera Judit, Hornok László.szerk.: Pesti Miklós: Általános mikrobiológia, Maráz Anna, Vágvölgyi Csaba, Szűcs György (magyar nyelven), Budapest: Dialóg Campus [2000. április 13.]. ISBN 9639123714