Zöld gyurgyalag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zöld gyurgyalag
Blue-cheeked bee-eater (Merops persicus persicus) Namibia.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Gyurgyalagfélék (Meropidae)
Nem: Merops
Faj: M. persicus
Tudományos név
Merops persicus
Pallas, 1773
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld gyurgyalag témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld gyurgyalag témájú médiaállományokat és Zöld gyurgyalag témájú kategóriát.

A zöld gyurgyalag (Merops persicus) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1773-ban.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Merops persicus chrysocercus Cabanis & Heine, 1860 - Afrika
  • Merops persicus persicus Pallas, 1773[2] - Ázsia

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Afrika és Ázsia területein fészkel. Telelni délebbre, a trópusokra vonul. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, mangroveerdők, sivatagok, szavannák, édesvizű mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, tengerparti sós lagúnák, valamint legelők és szántóföldek.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 31 centiméter, szárnyfesztávolsága 46-49 centiméteres, testtömege 38–50 gramm.[5]

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik, főleg szitakötőket, méheket, és darazsakat fogyaszt.

Vadászat
és repülés közben

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 4-8 tojásból áll.

Merops persicus MHNT ZOO 2010 11 161 Arys Kazakhstan.jpg

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 15.)

További információk[szerkesztés]