Zélosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A görög mitológiában Zélosz (görögül: Ζῆλος, Zēlos, szó szerint: „lelkesedés”) Pallasz és Sztüx daimón fia volt. Zélosz és testvérei: Niké (Győzelem), Kratosz (Erő) és Bié (Erőszak) szárnyas végrehajtók voltak, akik Zeusz trónjánál álltak, és kíséretéhez tartoztak.

Zélosz a versengési vágy, az irigység és a buzgóság megtestesítője.

Zéloszt Agonnal is azonosíthatták, a romantikus féltékenység megszemélyesítőjével, s szorosan kapcsolódott Eriszhez. A római neve Invidia volt, ami latinul azt jelentette, hogy „barátságtalan módon nézni”. Emiatt a vonatkozás miatt a római formáját néha a hét halálos bűnnel társították.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zelus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.