Winnetou (regényhős)
Winnetou | |
![]() | |
Megszemélyesítője |
|
Neme | férfi |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Winnetou témájú médiaállományokat. |
Winnetou Karl May számos regényében szereplő amerikai indián hős. Nevének jelentése: Égő Víz. Karl May történeteiben az egyes szám első személyben mesélő Old Shatterhand („a kéz, amely pozdorjává zúz”, apacs nyelven: Szelki Lata) találkozik Winnetouval, és a kezdetben drámai események után igaz barátságot kötnek. Számos összetűzésben vesznek részt, tanúbizonyságot téve nagyszerű harcmodorukról és embertársaik iránti könyörületességükről. Winnetou karaktere a „nemes vadember” idea megtestesítője, ami az írásakor népszerű romantikus nézete volt.

Története
[szerkesztés]![]() |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Winnetou, akinek egy fehér ember, Kleki Petra (Fehér Atya) volt a nevelője, az apacsok meszkaleró[1] törzsének (és ezzel minden apacs törzsnek) a főnökévé válik, miután édesapját, Incsu-Csunnát (Jóságos Nap, mint égitest) és húgát, Nso-Csi-t (Szép Nap, mint időszak) megöli egy Santer nevű fehér bőrű bandita. Winnetou Ilcsi (Szél) nevű fekete lován lovagol, és az apjától örökölt Ezüstpuska (németül: Silberbüchse, ezüstszögekkel kivert fegyver) nevű fegyverét használja. Old Shatterhand, miután az apacs törzsfőnök vértestvére lesz, Hatátitla (Villám) nevű lován lovagol {Swallow, azaz Fecske nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is}, és a nagy kaliberű golyók befogadására alkalmas Medveölőt, és a híres Henry-féle karabélyt[2] használja. Az eredeti sorozatban May nem említi Villám nevét, más művekből viszont ismeretes. Old Shatterhand és Winnetou mellett sok híres westmanről esik szó a történetben, többek között Old Shatterhand tanítómesteréről, Sam Hawkinsról, és annak két hűséges barátjáról, Dick Stone-ról és Will Parkerről, továbbá Old Firehandról, Old Deathról, Sam Sans-earről és Phil Walkerről. A sorozat utolsó kötetében Winnetout lelövik az ogellallák (sziú törzs), Santer pedig elnyeri méltó büntetését.
Karl May Winnetou-regényei szimbolizálják a bizonyos mértékben romantikus vágyat a szabad élet után, az életet szoros együttműködésben a természettel, a bizakodást az emberek alapvető jóságában, nem elfeledve, hogy folyamatos fenyegetést jelent a rosszakaratú ellenség. A regénysorozat fesztiválok fő látványossága lett (Karl May-fesztivál, Karl May-játékok), Karl Maynak, vagy még inkább apacs hősének, Winnetounak a tiszteletére.
Winnetou kiadások
[szerkesztés]
- Eredeti német Winnetou-könyvek
- Winnetou I-III (1893)
- Karl May – Gesammelte Werke, Bd.7, "Winnetou I" – ISBN 3780200074
- Karl May – Gesammelte Werke, Bd.8, "Winnetou II" – ISBN 3780200082
- Karl May – Gesammelte Werke, Bd.9, "Winnetou III" – ISBN 3780200090
- Winnetous Erben (Winnetou IV) (1910)
- Karl May – Gesammelte Werke, Bd.33, "Winnetous Erben" – ISBN 3780200333
Winnetou megjelenik még más regényekben is: Old Surehand I/II, Karácsony, Unter Geiern, Az olajkirály, Old Firehand, Az Ezüst-tó kincse, A sivatag szelleme, A Medveölő fia
- Magyar fordítások
A Winnetout mára az egyik legismertebb ifjúsági regényként ismerjük, számtalan kiadást megélt magyar nyelven is. Mégis 2013-ig kellett várni, hogy új és modern fordítás jelenjen meg, ami a teljes művet, átdolgozás nálkül tartalmazza. A György Gábor által készített magyar változat ennyiben föltétlen egyedülálló.
A Winnetou először 1904-ben jelent meg magyarul Szekrényi Lajos fordításában, ennek nyelvezete azonban már szinte megjelenésekor riasztóan elavult volt, s a fordító át is dolgozta a szöveget. A második teljesnek mondható kiadást Kosáryné Réz Lola jegyzi (1927), de természetesen mára ez a majdnem százéves szöveg is sok szempontból régiesnek tűnik. E két kiadáson kívül 2013-ig csak és kizárólag nem teljes, rövidített, átdolgozott és átírt magyar változatok jelentek meg.
Közülük azonban kiemelkedik a legismertebb átdolgozás, amelyet a Móra Könyvkiadó jelentetett meg számos alkalommal 1966-os születése óta. Ez a – néha egy kötetben is kiadott – rövidítés, amely Szinnai Tivadar munkája volt, nem csak annyiban tér el az eredeti May-féle regénytől, hogy kicenzúrázták belőle a kereszténységre utaló részleteket, Winnetou halotti imáját és még néhány, politikailag aggályosnak ítélt bekezdést. Szinnai jelentősen lerövidítette az eredeti regényt, ugyanakkor helyenként hosszabb részleteket írt is bele. S persze ő is kihagyva a szerzői elő- és utószót. Mindazonáltal tény, hogy ifjúsági regényként ez a verzió sokkal jobban befogadható és élvezhetőbb, egységesebb lett így. Nem véletlen a máig tartó, immár 60 éves népszerűsége (20 körüli kiadása van máig!)[3], ami az eredetinek pl. Németországban, már rég nincs meg. (A német kultúrában és közbeszédben nagy vita kísérte az "indián-kalandtörtének" kérdést a bennszülötteket (indiánokat) kísérő sztereotípiákkal való leszámolás kapcsán -- BML, woke és cancel mozgalmak hatása is --, ami szintén odahatott, hogy a kiadók nem preferálják a vitatott könyvek kiadását.)[4] Mindezek ellenére persze elmondható, hogy a Duna International négy kötetének megjelenése Irodalomtörténeti jelentőségű esemény volt 2013-ban.[5]
Karl May-filmek Winnetou szereplésével
[szerkesztés]Az összes alábbi filmben Pierre Brice francia színész játszotta Winnetout. A zenéket Martin Boettcher német zeneszerző írta, kivéve a „Winnetou und sein Freund Old Firehand”-ét, amelyet Peter Thomas, szintén német zeneszerző alkotott meg.
- Az Ezüst-tó kincse (1962) – Treasure of Silver Lake (1965) (USA) (Németország) (Jugoszlávia)
- Winnetou 1. rész (1963) – Apache Gold (1965) (USA)
- Old Shatterhand (1964) – Apaches Last Battle (1964) (UK)
- Winnetou 2. rész - Az utolsó renegátok (1964) – Last of the Renegades (1966) (UK) (USA)
- Keselyűk karmaiban (1964) – Frontier Hellcat (1966) (USA)
- Az olajherceg (1965) – Rampage at Apache Wells (1965)
- Winnetou 3. rész - Winnetou halála (1965) – Winnetou: The Desperado Trail (1965) (USA)
- Winnetou bosszúja avagy Old Surehand (1965) – Flaming Frontier (1969) (USA)
- Winnetou és a félvér Apanatschi (1966) – Half-Breed (1973) (USA)
- Winnetou és barátja, Old Firehand (1966) – Thunder at the Border (1966) (UK)
- Winnetou és Old Shatterhand a Halál Völgyében (1968) – Winnetou and Shatterhand in the Valley of Death (1968) (USA)
A keletnémet készítésű filmekben Gojko Mitić (Гojкo Митић) szerb származású színész számos indián hős szerepét alakította, de Winnetou szerepét nem.
Tévé-minisorozatok
[szerkesztés]Ezekben a sorozatokban is Pierre Brice alakította Winnetout.
- Barátom, Winnetou, 1980 (7 epizód, egyenként 52 perccel)
- Winnetou visszatérése, 1989 (2 rész, összesen 171 perc)
Karl May Fesztiválok
[szerkesztés]A Karl-May-Festspiele Karl May műveinek dramatizálásait bemutató előadások, amelyek általában a szabadban játszódnak.
Winnetou-színészek (válogatás):
- Pierre Brice (Elspe és Bad Segeberg)
- Sigurd Fitzek (az 1950-es évek elején, Stuttgart)
- Gojko Mitić (1991, Thale, és 1992–2006, Bad Segeberg)
- Erol Sander (2007–2012, Bad Segeberg)
- Jan Sosniok (2013–2018, Bad Segeberg)
- Jean-Marc Birkholz (2001–2006, Rathen és 2012-től, Elspe)
- Olaf Hais (1991–2000, Rathen)
- Gustavo Rojo (1966 és 1968, Berlin, Deutschlandhalle)
- Heinz Ingo Hilgers (Bad Segeberg, annak idején a tévé sugárzott)
- Klaus-Hagen Latwesen (Bad Segeberg)
- Benjamin Armbruster (1988–2012, Elspe)
- Eric Nisius (2011-től, Mörschied)
- Alexander Klaws (2019-től Bad Segeberg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egy keleti apacs törzs Észak-Amerika délnyugati részén, döntő részben a mai Arizona területén.
- ↑ Kapszli: Az 1860 Henry puska. Kapszli.hu, 2014. március 31. (Hozzáférés: 2024. október 16.)
- ↑ Karl May: Winnetou kiadásai (magyar nyelven). Moly, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
- ↑ Winnetou-t nem tudják eltörölni, de érdekelnek téged igazából az indiánok? (magyar nyelven). Könyves magazin. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
- ↑ Baranyi Katalin: Karl May: Winnetou I-IV. - eKultúra. (Hozzáférés: 2024. október 14.)