Ugrás a tartalomhoz

Winnetou (regényhős)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winnetou
Megszemélyesítője
Nemeférfi
A Wikimédia Commons tartalmaz Winnetou témájú médiaállományokat.

Winnetou Karl May számos regényében szereplő amerikai indián hős. Nevének jelentése: Égő Víz. Karl May történeteiben az egyes szám első személyben mesélő Old Shatterhand („a kéz, amely pozdorjává zúz”, apacs nyelven: Szelki Lata) találkozik Winnetouval, és a kezdetben drámai események után igaz barátságot kötnek. Számos összetűzésben vesznek részt, tanúbizonyságot téve nagyszerű harcmodorukról és embertársaik iránti könyörületességükről. Winnetou karaktere a „nemes vadember” idea megtestesítője, ami az írásakor népszerű romantikus nézete volt.

Winnetou - Karl May halálának 75. évfordulójának emlékére kiadott bélyegen (1987)

Története

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Winnetou, akinek egy fehér ember, Kleki Petra (Fehér Atya) volt a nevelője, az apacsok meszkaleró[1] törzsének (és ezzel minden apacs törzsnek) a főnökévé válik, miután édesapját, Incsu-Csunnát (Jóságos Nap, mint égitest) és húgát, Nso-Csi-t (Szép Nap, mint időszak) megöli egy Santer nevű fehér bőrű bandita. Winnetou Ilcsi (Szél) nevű fekete lován lovagol, és az apjától örökölt Ezüstpuska (németül: Silberbüchse, ezüstszögekkel kivert fegyver) nevű fegyverét használja. Old Shatterhand, miután az apacs törzsfőnök vértestvére lesz, Hatátitla (Villám) nevű lován lovagol {Swallow, azaz Fecske nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is}, és a nagy kaliberű golyók befogadására alkalmas Medveölőt, és a híres Henry-féle karabélyt[2] használja. Az eredeti sorozatban May nem említi Villám nevét, más művekből viszont ismeretes. Old Shatterhand és Winnetou mellett sok híres westmanről esik szó a történetben, többek között Old Shatterhand tanítómesteréről, Sam Hawkinsról, és annak két hűséges barátjáról, Dick Stone-ról és Will Parkerről, továbbá Old Firehandról, Old Deathról, Sam Sans-earről és Phil Walkerről. A sorozat utolsó kötetében Winnetout lelövik az ogellallák (sziú törzs), Santer pedig elnyeri méltó büntetését.

Karl May Winnetou-regényei szimbolizálják a bizonyos mértékben romantikus vágyat a szabad élet után, az életet szoros együttműködésben a természettel, a bizakodást az emberek alapvető jóságában, nem elfeledve, hogy folyamatos fenyegetést jelent a rosszakaratú ellenség. A regénysorozat fesztiválok fő látványossága lett (Karl May-fesztivál, Karl May-játékok), Karl Maynak, vagy még inkább apacs hősének, Winnetounak a tiszteletére.

Winnetou kiadások

[szerkesztés]
Winnetou könyv borítója (1893)
Eredeti német Winnetou-könyvek
  1. Winnetou I-III (1893)
    Karl May – Gesammelte Werke, Bd.7, "Winnetou I" – ISBN 3780200074
    Karl May – Gesammelte Werke, Bd.8, "Winnetou II" – ISBN 3780200082
    Karl May – Gesammelte Werke, Bd.9, "Winnetou III" – ISBN 3780200090
  2. Winnetous Erben (Winnetou IV) (1910)
    Karl May – Gesammelte Werke, Bd.33, "Winnetous Erben" – ISBN 3780200333

Winnetou megjelenik még más regényekben is: Old Surehand I/II, Karácsony, Unter Geiern, Az olajkirály, Old Firehand, Az Ezüst-tó kincse, A sivatag szelleme, A Medveölő fia

Magyar fordítások

A Winnetout mára az egyik legismertebb ifjúsági regényként ismerjük, számtalan kiadást megélt magyar nyelven is. Mégis 2013-ig kellett várni, hogy új és modern fordítás jelenjen meg, ami a teljes művet, átdolgozás nálkül tartalmazza. A György Gábor által készített magyar változat ennyiben föltétlen egyedülálló.

A Winnetou először 1904-ben jelent meg magyarul Szekrényi Lajos fordításában, ennek nyelvezete azonban már szinte megjelenésekor riasztóan elavult volt, s a fordító át is dolgozta a szöveget. A második teljesnek mondható kiadást Kosáryné Réz Lola jegyzi (1927), de természetesen mára ez a majdnem százéves szöveg is sok szempontból régiesnek tűnik. E két kiadáson kívül 2013-ig csak és kizárólag nem teljes, rövidített, átdolgozott és átírt magyar változatok jelentek meg.

Közülük azonban kiemelkedik a legismertebb átdolgozás, amelyet a Móra Könyvkiadó jelentetett meg számos alkalommal 1966-os születése óta. Ez a – néha egy kötetben is kiadott – rövidítés, amely Szinnai Tivadar munkája volt, nem csak annyiban tér el az eredeti May-féle regénytől, hogy kicenzúrázták belőle a kereszténységre utaló részleteket, Winnetou halotti imáját és még néhány, politikailag aggályosnak ítélt bekezdést. Szinnai jelentősen lerövidítette az eredeti regényt, ugyanakkor helyenként hosszabb részleteket írt is bele. S persze ő is kihagyva a szerzői elő- és utószót. Mindazonáltal tény, hogy ifjúsági regényként ez a verzió sokkal jobban befogadható és élvezhetőbb, egységesebb lett így. Nem véletlen a máig tartó, immár 60 éves népszerűsége (20 körüli kiadása van máig!)[3], ami az eredetinek pl. Németországban, már rég nincs meg. (A német kultúrában és közbeszédben nagy vita kísérte az "indián-kalandtörtének" kérdést a bennszülötteket (indiánokat) kísérő sztereotípiákkal való leszámolás kapcsán -- BML, woke és cancel mozgalmak hatása is --, ami szintén odahatott, hogy a kiadók nem preferálják a vitatott könyvek kiadását.)[4] Mindezek ellenére persze elmondható, hogy a Duna International négy kötetének megjelenése Irodalomtörténeti jelentőségű esemény volt 2013-ban.[5]

Karl May-filmek Winnetou szereplésével

[szerkesztés]

Az összes alábbi filmben Pierre Brice francia színész játszotta Winnetout. A zenéket Martin Boettcher német zeneszerző írta, kivéve a „Winnetou und sein Freund Old Firehand”-ét, amelyet Peter Thomas, szintén német zeneszerző alkotott meg.

  • Az Ezüst-tó kincse (1962) – Treasure of Silver Lake (1965) (USA) (Németország) (Jugoszlávia)
  • Winnetou 1. rész (1963) – Apache Gold (1965) (USA)
  • Old Shatterhand (1964) – Apaches Last Battle (1964) (UK)
  • Winnetou 2. rész - Az utolsó renegátok (1964) – Last of the Renegades (1966) (UK) (USA)
  • Keselyűk karmaiban (1964) – Frontier Hellcat (1966) (USA)
  • Az olajherceg (1965) – Rampage at Apache Wells (1965)
  • Winnetou 3. rész - Winnetou halála (1965) – Winnetou: The Desperado Trail (1965) (USA)
  • Winnetou bosszúja avagy Old Surehand (1965) – Flaming Frontier (1969) (USA)
  • Winnetou és a félvér Apanatschi (1966) – Half-Breed (1973) (USA)
  • Winnetou és barátja, Old Firehand (1966) – Thunder at the Border (1966) (UK)
  • Winnetou és Old Shatterhand a Halál Völgyében (1968) – Winnetou and Shatterhand in the Valley of Death (1968) (USA)

A keletnémet készítésű filmekben Gojko Mitić (Гojкo Митић) szerb származású színész számos indián hős szerepét alakította, de Winnetou szerepét nem.

Tévé-minisorozatok

[szerkesztés]

Ezekben a sorozatokban is Pierre Brice alakította Winnetout.

  • Barátom, Winnetou, 1980 (7 epizód, egyenként 52 perccel)
  • Winnetou visszatérése, 1989 (2 rész, összesen 171 perc)

Karl May Fesztiválok

[szerkesztés]

A Karl-May-Festspiele Karl May műveinek dramatizálásait bemutató előadások, amelyek általában a szabadban játszódnak.

Winnetou-színészek (válogatás):

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Egy keleti apacs törzs Észak-Amerika délnyugati részén, döntő részben a mai Arizona területén.
  2. ↑ Kapszli: Az 1860 Henry puska. Kapszli.hu, 2014. március 31. (Hozzáférés: 2024. október 16.)
  3. ↑ Karl May: Winnetou kiadásai (magyar nyelven). Moly, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
  4. ↑ Winnetou-t nem tudják eltörölni, de érdekelnek téged igazából az indiánok? (magyar nyelven). Könyves magazin. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
  5. ↑ Baranyi Katalin: Karl May: Winnetou I-IV. - eKultúra. (Hozzáférés: 2024. október 14.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Winnetou_(regényhős)&oldid=28018078”