Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-07-18

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Buszjárat időpontja[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a 2-es busz milyen időközönként indul Tapolcára ,és a délutáni órákban milyen időpontban indul a búzatérre
--Maczimami vita 2017. július 18., 17:53 (CEST)[válasz]

Ez megint olyan rejtvény, mint a 6-os járat indulási ideja városházától (2017-05-21)? Itt van letölthető menetrend mindkét irányba. – b_jonas 2017. július 18., 19:28 (CEST)[válasz]

Tojásszék[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A tojásszék mit jelent? A tojásnak a sárgája vagy a fehérje? Régebbi nyomtatott szakácskönyvben láttam, sütemény-receptben. Ha google-lel rákeresek, tojás alakú szék bútort találok. – b_jonas 2017. július 18., 20:08 (CEST)[válasz]

Válasz

Tudtommal a sárgája. A Wikiszótár szerint is a szék kifejezés egyik jelentése: „Népies, régies: Test belseje, amely egy élőlény (állat vagy növény) egyik része, közepe. A tojás székét, azaz a sárgáját is a tésztába tesszük. A bodza széke puha.” Jebusaeus vita 2017. július 18., 20:17 (CEST)[válasz]

Kiegészítés

A magyar nyelv szótára részletesebben értekezik a kérdésről.

„SZÉK (2) fn. tt. szék-et, harm. szr. ~e; a székelyeknél és Ormánságban mélyhangu, pl. amott: tojás szíkja, emitt: széka. Bizonyos állati és növényi testek bele, belseje. Tojás széke, sárgája. Bodza széke, azaz, szívos bele. Innen jelenti az emberi ürüléket vagy ganajlatot is. Lágy szék, kemény szék. Nincs rendesen széke. E szó az ülőhelyet jelentő székkel fogalmi öszveköttetésben nincsen; miért valószinű, hogy inkáb., azon szék szóhoz rokon, melyet némely szójárás szerént máskép szík-nek mondanak; V. ö. SZÍK.”

„SZIK (3) v. SZÍK, (2), fn. tt. szík-et, harm. szr. ~e, a székelyeknél Kríza János szerént: ~ja. 1) A növények szárának, ágainak kellő közepében végig nyuló többé-kevesbb., szívos, rugalmas bélforma test. 2) Ismét a növényeknél a csirádzó magnak legelső levelkéje a földben vagy a földön felül (cotyledon), mely hacsak egytagu, mint a polyvás füvekben, a növényt egy szikü-nek, ha pedig a magból két levélke emelkedik ki, két szikü-nek mondják. V. ö. MAG. Fűzfa, bodzafa szike. 3) A tojásnak sárgája, bele. Mindhárom értelemben másképen: szék; í hanggal leginkább a székelyeknél és némely tiszai vidéken divatos. Ami eredeti jelentését illeti: minthogy mind fen-, mind alhangu ragokat vesz föl, sorozható azon szi gyökü, vagy szik törzsü szók osztályáb., is, melyek alhangulag ragoztatnak, s alapfogalomban a szijat, szivosat jelentő szókkal némileg rokonnak látszik, mennyiben mind a fa, mind a tojás szíke bizonyos szivossággal, rugalmassággal bir. Azonban, ha alapfogalomul azt veszszük, hogy a szik az illető testek belét, közepét teszi, a magyarnyelv után talán a sziv-vel lehetne rokonítani, minthogy a sziv átv. értelemben csakugyan közepet is jelent, pl. ország szive, föld szive, harang szive; a ,szív' pedig régiesen: ,szí', l. SZÍ, (2), tehát ha a régies szí-hez k képző járul, ez minden változás nélkül: szik (= szí- v. szívféle); mint fej v. régies fe gyökből lett fék, csé-, cső- v. csév-ből csék, pl. bikacsék. Egyébiránt a finn nyelvben sziszä am. belseje valaminek, honnan a sziszäksze vagy sziszuksze törzs, am. intimum rei, intestinum (Budenz). A mandsuban szinggeku szintén am. belső rész (Eingeweide).”

Jebusaeus vita 2017. július 18., 20:30 (CEST)[válasz]

Valamint b:Szakácskönyv/Régi_kifejezések/T#Toj.C3.A1ssz.C3.A9k szerint is a sárgája. Köszönöm. – b_jonas 2017. július 18., 22:00 (CEST)[válasz]