Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-01-10

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Régészet házifeladat[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen régészeti ásatások vannak ma Magyarországon, (hol folynak ezek jelenleg), milyen eszközöket használnak a régészek a munkájuk során, és hogy mennyi ideig tart egy régészeti feltárás, valamint azt, hogy konzerválás nélkül meddig áll el egy kengyelcsont anélkül, hogy elkezdene lebomlani. A választ nagyon szépen köszönöm az önkénteseknek! <3
--89.135.93.166 (vita) 2017. január 10., 16:07 (CET)[válasz]
válasz
Előrebocsátom: nem vagyok régész, sem biológus, így válaszom nem lesz szakszerű, sem mindig célratörő.
  • Magyarországon rengeteg ásatás van folyamatban. Talán még ilyen zegernye időjárásban is, mert sok esetben hajt a rendelkezésre álló idő rövidsége. Rengeteg a régészeti feltárás, mert bárhol új, eddig érintetlen területen, új építmény - (mű)út, épület, védőgát, repülőtér, bármi - fog születni, azon a területen - valamilyen terv szerint - előzetes régészeti átvizsgálást kell végezni. Ha valamit találnak, akkor - esetleg elodázva a tervezett építkezést - részletes feltárást végeznek. Ezeket a feladatokat az egyes helyi (megyei, városi stb.) múzeumok régész-csoportjai végzik el.
  • Mennyi ideig? Nyilván változó. Erre van személyes emlékem is: a 70-es években a Tihanyi Múzeum térképész egyetemistákkal félméteres szintsűrűséggel domborzati térképet készíttetett a Tihanyi félsziget belsejéről, mert a légifelvételek alapján igazolódott annak a gyanúja, hogy az avar korban a mai Tihany mellett földsáncokból épült földvár állott. Csak ez a munka is két hónapig tartott, a nyári szünet alatt. Azután jöhettek a térkép alapján keresgélni a régészek... A további időt az határozhatja meg például, hogy egy olyan földvár területén, amelyen két évezrede aktív földművelés zajlik, mire lehet számítani. És soha nincs kizárva, hogy például fél évszázad múltán megintcsak előkerül valami...
  • Kengyelcsont. A középfül három hallócsontjának egyike. Finom jószág, az embernek ez a legkisebb csontja, mindössze 2,5 mm-es.
Konzerválás nélkül? Mit értesz ezen? A bomlás, a csontté is, egy természetes biológiai folyamat. Sebessége függ a környezeti hatásoktól. A gyomorsav például hamar végez ezzel az aprósággal. De ha csak a középfül (mint környezet) bomlása hat rá, az sem kíméli, hiszen minimum baktériumhadseregek „dolgoznak” már ilyenkor, kémiájukkal (ez a bomlás).
A régészek hallócsontocskákat keresgélnek?
vitorlavita 2017. január 10., 22:58 (CET)[válasz]