Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Hivatkozz és fogalmazz pontosan!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:PONTOS szócikkből átirányítva)

Mikor mások véleményét, állításait megemlíted egy szócikkben, hivatkozz és fogalmazz pontosan. Kerüld azt a fajta homályos megfogalmazást, amely szükségtelenül általánosító a vélemények, állítások forrását illetően.

Íme egy teljesen elfogult állítás:

„XY börtönt érdemelt volna azért, amit tett.”

Lehetségesek effajta próbálkozások, hogy semlegesebbé tegyük:

Sokan úgy gondolják, hogy XY börtönt érdemelt volna azért, amit tett.”

Ez látszólag semleges, de ködösítő. Az a probléma, hogy nem tudjuk, ki gondolja azt. Te? Én? Mikor mondták ezt? Hány ember gondolja így? Miféle emberek gondolják így? Milyen irányba elfogultak ezek az emberek? Milyen politikai vagy kulturális háttérrel rendelkeznek?

Egyesek szerint…

Angolul ezt a jelenséget weasel word-nek, azaz menyétbeszédnek nevezzük.

A legtöbb esetben jobb – már ha ez lehetséges – ha nevet és arcot rendelünk egy véleményhez (és ugyanakkor eltérő véleményeket is felkutatunk), mint ha csak egy „névtelen forrás” szájába adjuk azt. Az efféle maszatolástól nem lesz igazából semleges nézőpontú a szöveg, csupán a mendemondák terjedését segíti, vagy ami még rosszabb, egy személyes véleményt próbál becsempészni a szócikkbe.

Egy lista az olyan pontatlan kifejezésekről, amiket nagyon körültekintően tanácsos csak használni:

  • „Sokak szerint…”
  • „Kritikusok szerint…”
  • „Egyes vélemények szerint…”
  • „Egyesek úgy gondolják, hogy…”
  • „Sok ember gondolja úgy, hogy…”
  • „Egyesek azt mondják, hogy …”
  • „azt hiszem …”
  • „Egyesek azt állítják, …”
  • „Egyértelmű …”
  • „A kutatások azt mutatják, …”
  • „ Úgy tűnik, hogy …”
  • „ Vannak pletykák, hogy …”
  • „ Vannak, akik azt hiszik, …”
  • „ Egyesek úgy érzik, hogy …”
  • „ Egyes források azt állítják …”
  • „ Azt mondják, hogy …”
  • „ Sokan mondják …”
  • „ Lehet, hogy …”
  • „Vitatható, hogy …”
  • „A kritikusok, szakértők azt mondják, hogy …”
  • „Egyes történészek azt állítják, …”
  • „…, amelyet számos …”
  • „Megfigyelők mondják …”
  • „Rajongók mondják …”
  • „Állítólag …”
  • „Feltehetőleg …”
  • „Vita nélkül …
  • „Igazából …”
  • „Természetesen …”
  • „komoly tudósok / kutatók …”
  • „Mainstream tudósok / kutatók …”
  • „A (mainstream) tudományos közösség”
  • „A szakértők arra utalnak …”
  • „… csak az egyik oldala a történetnek”
  • „Mindenki tudja…”

A vélemények, állítások forrásának pontosabb megjelölése

[szerkesztés]

Íme itt egy pontatlan, sőt maszatoló mondat:

A következő változat, ugyanolyan ködösítő:

  • „Az elnök kritikusai felvetették, hogy George W. Bush esetleg funkcionális analfabéta.”

Ezzel megint csak nehéz az olvasónak mit kezdenie. A szerkesztőnek kell megkeresnie a forrást, vagy még inkább a pontos idézetet, ahonnan a vélemény származik. Idézd forrásaidat! Így kikereshető akár az eredeti szövegkörnyezet is.

  • Michael Moore a Stupid White Men című könyvében nyílt levelet írt George W. Bushhoz. Ebben feltette a kérdést: »George, képes vagy felnőtt szinten írni és olvasni?«.”

Természetesen, olyan véleményeket érdemes megemlíteni a cikkben, ami valóban fontos információt hordoz az olvasóknak. Egy lemondott nemzetbiztonsági tanácsadó kritikája a Bush-kormány külpolitikájáról sokkal fontosabb, mint egy összeesküvéseket „leleplező” őrült vádja, miszerint Bush valójában egy űrlény a cionisták szolgálatában. Ez még akkor is igaz, ha pontosan tudod idézni a forrást.

Kivételek

[szerkesztés]

Legtöbbször elmondható, hogy a fenti, általánosító fogalmazásmód kerülendő. De ezt az irányelvet is mértékkel kell alkalmazni, főleg, mikor a szöveg tömörsége vagy olvashatósága mást követel. Néhány példa a kivételekre:

  • Mikor maga a vélemény a szöveg tárgya. Példa: „A középkorban a legtöbb ember úgy gondolta, hogy a Nap kering a Föld körül.” Itt a cikk szerzőjének nem volt bátorsága leírni, hogy „A középkorban Portugáliától Kínáig mindenki azt gondolta, hogy a Nap kering a Föld körül.”)
  • Mikor a vélemény képviselői túl sokan vannak, vagy túl sokfélék ahhoz, hogy megnevezzük őket. „Néhányan a kutyákat szeretik leginkább háziállatként tartani, míg mások a macskákat.” (Itt azért vegyük észre, hogy bár a mondat magáról a véleményről szól, ebben a formában azonban csak minimális valódi információt tartalmaz.)
  • Mikor egy kisebbségi véleményt állítunk szembe az általános vélekedéssel: „Habár Brahms műveit a klasszikus zene nagyjai között tartják számon, Benjamin Britten megkérdőjelezi valódi művészeti értéküket.” Brahms művészi kiválósága szinte alig vitatott tény, nem szükséges ilyenkor ismertetni a többségi vélemény forrását ahhoz, hogy szembeállítsuk vele a kisebbségi véleményt.

Lásd még

[szerkesztés]