Wictor Charon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wictor Charon
Születési név Scherbák Viktor
Született 1907. szeptember 17.
Budapest
Elhunyt 1976. október 22. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus,
zeneszerző,
író,
nyelvész,
asztrológus

Wictor Charon PORT.hu-adatlapja

Wictor Charon (Scherbák Viktor) (Budapest, 1907. szeptember 17.Budapest, 1976. október 22.), filozófus, zeneszerző, író, nyelvész, asztrológus. Zeneszerzői nevén Galánthay Papír Viktor.

Élete[szerkesztés]

Család[szerkesztés]

Apja Scherbach Oziás (1877-1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt.

Húga, Szepes Mária (1908-2007), a magyar ezoterikus irodalom meghatározó alakja volt. A két testvér életműve inspirálólag hatott egymásra.

Apja 1911-ben bekövetkezett halála után édesanyja 1915-ben újra megházasodott, nevelőapja Galánthay Balogh Béla filmrendező (1885-1945) lett.

Szepes Mária írónő visszaemlékezése bátyjára (Wictor Charon - Atlantiszi mágia c. művének előszavából): „Bizonyos, hogy sem gyermekkorunkban, sem később nem hagytuk el egymást. Nagyon izgalmas, érdekes volt vele élni, beszélgetni, játszani, és együtt dolgozni. Tele volt ötletekkel. Sablonos játékokat sohasem játszottunk, csak olyanokat, amelyeket mi találtunk ki. Ő inkább nappal aludt, mint éjszaka. E néhány ismertető mondatba persze nem férnek bele az ilyen senkihez nem hasonlítható egyéniség színei, gazdagsága, felfedezései. Tisztánlátása, jövőbe utazó tudatának felismerései neki magának is félelmetessé váltak. S különleges életművében, nagy opusában, igyekezett az értelmes, morálisan érett emberek számára hasznos támaszt, segítséget nyújtani. Életművét a magasabb természet titkait feltáró erőkről írta. Azért egyedülálló, valós, s azoknak, akik belemélyednek, mély rétegeit is feltárják, több, mint érdekes.”

Tanulmányai[szerkesztés]

Kosáry Jánosnál tanult zenét, akit nagyra becsült, majd elvégezte a zeneakadémiát. Perfektül megtanult németül, angolul, és szanszkrit nyelven. Az angol nyelvet annyira szerette, hogy könyvet írt az anglicizmusokról.

Művei[szerkesztés]

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Wictor Charon 52 ezoterikus-irodalmi művet alkotott, amelyek jelentős szellemi hatást gyakoroltak a hazai ezoterikus és újkori gondolkodásra és szellemi iskolákra. Írásai jó része jelenleg kiadatlan állapotban várják a megjelenés lehetőségét. Folyamatosan figyelemmel kísérte az amerikai fantasztikus-tudományos műfaj fejlődését, művei leginkább metafizikával foglalkoztak, de ezen kívül meséket és modern mitológiát is írt. Rendkívül sokoldalú alkotó volt.

Megjelent művei:

  • Az ember két élete - A misztikus út - Solaria Kiadó 1986
  • Atlantiszi mágia - Média Kiadó 1990
  • Önmenedzselés felsőfokon- Szemtanú Kiadó 1990
  • Az alkonyi bárka misztériuma- Ecoplan Kft. 1993
  • A misztikus út- Vízöntő Kiadó 1993
  • Académia Occulta- Arkánum Szellemi Iskola 1994
  • Az új eón tudománya- Rockcity kft. 1999
  • Létrás macska kalandjai (mese) - Pacific 17 Kiadó

Zeneszerzői munkássága[szerkesztés]

Több, mint kétszáz zenei opus maradt utána. Filmzenéiből több sláger is született. Zeneszerzője volt nevelőapja, Balogh Béla több filmjének, így az 1936-os Méltóságos kisasszony-nak, az 1936-os A megfagyott gyermek (Tomi)-nak, a Karády Katalin főszereplésével készült 1941-es Ne kérdezd, ki voltam-nak és 1943-as Ópiumkeringő-nek is.

Wictor Charon hangarchívum[szerkesztés]

Wictor Charon, Szepes Mária, és Sinai Magdolna eredeti hangszalagjainak feldolgozása, folyamatosan bővülő hangarchívuma, Ivanics Zsolt szerkesztésében a következő linken érhető el: https://www.youtube.com/user/IVANICS1/videos

Források[szerkesztés]