Weszprémi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Weszprémi István
Született 1723. augusztus 13.
Veszprém
Elhunyt 1799. március 13. (75 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
orvostörténész
Iskolái Utrechti Egyetem (–1756, orvostudomány)

Weszprémi István (Veszprém, 1723. augusztus 13.Debrecen, 1799. március 13.) orvos, a hazai orvostörténet-írás úttörője.

Élete[szerkesztés]

A debreceni református kollégium elvégzése után Zürich, Utrecht és London volt peregrinus tanulmányainak helyszíne. Utrecht egyetemén szerzett orvosdoktori oklevelet 1756-ban. Hazatérte után Debrecen városi orvosa lett, s haláláig az is maradt. Még Londonban adta ki 1755-ben a pestis elleni aktív védekezésről szóló művét, amely az immunológia figyelemre méltó emléke. Debreceni orvosi tevékenysége idején Hatvani István, a „magyar Faust” és Csapó József volt az orvostársa. Weszprémi abban az időben (1760-ban) írta meg a Kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatást, Hatvani pedig a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika eszközeivel megbízható következtetéseket vont le a hazai csecsemőhalandóságról, és tanácsokat adott az itthoni szomorú helyzet javítására. Weszprémi második magyar nyelvű műve, a Bábamesterségre tanító könyv (1766) lényegében Heinrich Johann Nepomuk von Crantz bécsi szülész munkájának szabad magyar átültetése.

Legfontosabb műve, a Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographie (Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza) négy kötetben jelent meg 1774 és 1787 között. Orvostörténet-írásunk e korai remekének megalkotásához magánkönyvtára és széles körű levelezése szolgált alapul. Egybegyűjtötte a Magyarországon és Erdélyben valaha is tevékenykedő orvosok életrajzi adatait. (A Succincta új kiadása és magyar fordítása 1960 és 1970 között jelent meg négy kötetben.) Pozsonyban nyomtatták ki 1795-ben Magyarországi öt különös elmélkedések című művét. 1798-ban Bécsben adták ki történetünk első magyar nyelvű summázatát, a Pannoniae luctus című művét.

Emlékére a Magyar Orvostörténelmi Társaság Weszprémi István Emlékérmet alapított, ez a társulat legrangosabb kitüntetése.

Művei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István. Bp., 1958
  • Tóth Béla: Weszprémi István. Bp., 1980
  • Szállási Árpád: Weszprémi István és kora. Debrecen, 1995
  • Weszprémi István emlékezete. Halálának 200. évfordulóján; sajtó alá rend. Gazda István, bev. Schultheisz Emil; MATI–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár–DOTE, Piliscsaba–Bp.–Debrecen, 2000 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]