Wagner József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wagner József
Született1882. október 21.
Budapest
Elhunyt1956. november 29. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • klasszika-filológus
SírhelyeFarkasréti temető (3/2-4-7)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wagner József (Budapest, 1882. október 21. – Budapest, 1956. november 29.)[3] gimnáziumi tanár, író, klasszika-filológus.

Élete[szerkesztés]

Wágner József és Novák Katalin fia. Budapesten végezte felsőfokú tanulmányait, majd a Sorbonne Egyetem hallgatója volt egy éven át. Miután visszatért hazájába, nevelőként működött, majd 1906-ban Aradon volt oktató, 1917-től kezdve a fővárosi tanítóképző intézetben oktatott. Klasszika-filológia mellett zenével, sporttal, illetve gyorsírással is foglalkozott, és ő szerkesztette a Iuventus című latin nyelvű folyóiratot, továbbá a Dictionarium-ot is. Halálát ütőérelmeszesedés és szívizomelfajulás okozta. Felesége Benkő Erzsébet volt, akivel 1907-ben kötött házasságot Budapesten.

Művei[szerkesztés]

Wagner József: Római régiségek és a görög irodalomtörténet vázlata – A tanulóifjuság használatára (1902-es, negyedik kiadás)
  • Ógörög sportélet. (Doktori értekezés) Pápa, 1904.
  • Görög régiségek és a görög irodalom tört. vázlata. A 4. kiad. után ford. Horváth Balázs. Összeáll. 2. kiad. Bp., 1906. [s.v. Vágner is] (és 1922)
  • Római régiségek és a római irodalom tört. vázlata. a tanuló ifj. használatára. A 2. kiad. után Ford. Horváth Balázs. 5. kiad. Uo., 1905. (6. kiad. 1907, 7. jav. és bőv. kiad. 1909, 8. kiad. 1910, új lny. 1921., 1924., 1926–1930; U. az Átd. Gaál László, Oszvald Arisztid. 9. kiad. 1937.; új lny. 1939–1948)
  • Goethe Faustjának zenei hatása. Arad, 1913.
  • A Wagner operák magyar fordításairól. [Bp., 1916] (Klny. EPhK)
  • Az Aradi Philharmonikus Egyes. 25 é. tört. Arad, 1916.
  • A levelező gyorsírás módszeres tankönyve 2. kiad. Bp., 1921. (A Zászlónk diákkvtára. 25/26.) (3. kiad. 1924)
  • A m. diák daloskönyve. Szólamkiadás. Szerk. Uo., 1921. (A Zászlónk diákkvtára 22–23.) (2. kiad. 1922., 3. kiad. 1923)
  • A gyorsírás történetének, elméletének és módszertanának tankönyve. (A gyorsírás tanítására képesítő vizsgálat anyaga) Gopcsa Lászlóval. Uo., 1922.
  • Az egységes m. gyorsírás módszeres tankönyve. 1. r. Fogalmazási gyorsírás. [Középisk. sz.] Uo., [1927]
  • A modern fogalmak magyar–latin szótára. Bp., 1937. (Bibliotheca Iuventutis. 1.)
  • A nemzetközi segédnyelv problémája és a neolatin mozgalom. Bp., 1941.
  • Emlékkönyv a Juventus 25 é. jubileumára. Melléklet: a nemzetközi segédnyelv s a neolatin mozgalom = Commentarii de 25 annis Juventutis et de Neolatino qui dicitur motu. Uo., 1941. (Bibliotheca Iuventutis 2.)
  • Az antik világ zenéje. [Uo.], 1943. (Parthenon tanulmányok 6.)
  • Szemelvények az Odysseiából. A gimn. 6. o. sz. [Írta Homeros]. Bev. és magy. ell. Marót Károlylyal. Bp., 1930. (Bibliotheca discipulorum. Gör. nyelv és irod. 1.) és (SZIT gimn. tankvei) (Új lny. 1942)
  • Szemelvények Homeros Iliasából. A gimn. 7. o. sz. [Írta]. Bev. és magy. ell. U. azzal. Uo., 1930. (Bibliotheca discipulorum. Gör. nyelv és irod. 2.)
  • A zene szerepe az antik társadalmi életben. Uo., 1943.
  • Taylor gyorsírási rendszere. Danzer latin áttételében. Ford. Bp. 1944. (Bibliotheca Iuventutis 3.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 673/1956. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

Irodalom és további információk[szerkesztés]

  • Borzsák István: W. J. (1882 – 1956) (Antik Tanulmányok, 1957. 1 – 2. sz.).
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.