Vörös mecset (Berat)
A Berat és Gjirokastra történelmi központjai világörökségi helyszín része |
Vörös mecset | |
védett műemlék (1961, BR461) | |
Település |
|
Ország | Albánia |
Vallás | muszlim |
Irányzat | szunnita |
Építési adatok | |
Építés kezdete | 15. század |
Rekonstrukciók évei | 1977 |
Alapadatok | |
Minaret | 1 |
Építőanyag | kő, tégla |
Világörökség-azonosító | 569 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 42′ 26″, k. h. 19° 56′ 45″40.707260°N 19.945720°EKoordináták: é. sz. 40° 42′ 26″, k. h. 19° 56′ 45″40.707260°N 19.945720°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös mecset témájú médiaállományokat. |
A Vörös mecset (albán Xhamia e Kuqe) a 15. században épült, mára csak romjaiban látható muszlim mecset az albániai Berat 2008 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrészében, a várnegyed délnyugati részén. Albánia egyik legrégebbi ismert mecsetje.
Története és leírása
[szerkesztés]A Vörös mecset a 15. század első felében épült, Berat legrégebbi, illetve Albánia egyik legrégebbi mecsetje. A kutatások alapján Berat 1417-es oszmán kézre kerülése után röviddel építették a berati belső várban elhelyezett török helyőrség számára. Olyan, kevésbé elfogadott feltételezések is ismertek, hogy az 1385 utáni időszakban épült, amikor II. Balša zetai fejedelem legyőzését követően a törökök rövid időre bevetették magukat Berat várába is. A második világháborús bombázások során a mecset jelentősen károsodott. 1961-ben műemléki védettséget kapott. 1977-ben részlegesen restaurálták, de az épület teljes helyreállítását is tervezik 20. századi eleji fényképek alapján.
Imacsarnokának fennálló falai, valamint a minaret – amelynek külön érdekessége, hogy a mihrábtól balra helyezték el – az erkélyfödém magasságáig megmaradt. Az épület falszerkezetét váltakozó kő- és téglasávok alkotják (ún. cloisonné technika).
Források
[szerkesztés]- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 79. o. ISBN 9781780760698
- Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 120–121. o. ISBN 978-1841623870
- Proposition d’inscription soumise par l’Albanie: La ville musée de Gjirokastra. whc.unesco.org (2008)