Vol. 3 (The Subliminal Verses)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slipknot
Vol. 3: (The Subliminal Verses)
nagylemez
Megjelent 2004. május 25.
Stílus Nu metal, rap metal, rapcore
Hossz 60 perc 15 mp
Kiadó Roadrunner Records
Producer Rick Rubin
Kritikák
Rolling Stones3of5.svg
Slipknot-kronológia
Iowa
(2001)
Vol. 3 (The Subliminal Verses)
(2004)
9.0 LIVE
(2005)

A Vol. 3 (The Subliminal Verses) a Slipknot harmadik, 2004 májusában megjelentetett albuma. Öt kislemezt készítettek összesen az album dalaiból, az utolsót 2007-ben adták ki.

Felvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Prelude 3.0 (3:57)
  2. The Blister Exists (5:19)
  3. Three Nil (4:48)
  4. Duality (4:12)
  5. Opium of the People (3:12)
  6. Circle (4:22)
  7. Welcome (3:15)
  8. Vermilion (5:16)
  9. Pulse of the Maggots (4:19)
  10. Before I Forget (4:38)
  11. Vermilion, Pt. 2 (3:44)
  12. The Nameless (4:28)
  13. The Virus of Life (5:25)
  14. Danger – Keep Away (3:15)
  • A Special Edition tartalmaz egy extra CD-t, a következő felvételekkel:
  1. Don’t Get Close
  2. Scream
  3. Vermillion (single mix)
  4. Danger: Keep Away (full-length version)
  5. The Blister Exists (live)
  6. Three Nil (live)
  7. Disasterpiece (live)
  8. People=Shit (live)

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Slipknot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rick Rubin – Producer
  • Micaela Boland – Design
  • Phillip Broussaard – Assistant Engineer
  • Lindsay Chase – Production Coordination
  • Monte Conner – A&R
  • M. Shawn Crahan – Művészeti igazgató, fénykép
  • Greg Fidelman – Engineer, keverés
  • Ted Jensen – Mastering
  • Dan Monti – Assistant Engineer
  • Miles Wilson – Assistant Engineer
  • Neil Zlozower – Fotográfia

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Duality
  • Vermilion
  • Vermilion pt. 2
  • Before I Forget
  • The Nameless
  • The Blister Exists

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaksajtó nagyrészt pozitívan kritizálta, ám a rajongók körében erős ellentmondást váltott ki a benne lévő harag, a vokális stílus és nem utolsósorban a káromkodások számának érezhető enyhülése miatt. Ennek ellenére ez album számaiból készítették az eddigi legtöbb videoklipet (szám szerint 4-et: Duality, Vermilion, Vermilion pt. 2, Before I Forget), és a statisztikák szerint átlagosan ezen album számai a legnépszerűbbek (bár a top3-ban sehol sincs benne).

Maga a Slipknot rendre hangsúlyozza alapításkor tett három fogadalmaik közül az egyiket, miszerint mindig olyan zenét fognak játszani, amihez nekik van kedvük. Ez a kijelentés ugyan erős kétségeket válthat ki belőlünk, ha részletesebben áttanulmányozzuk, rájövünk, hogy nincs ok aggodalomra.

Dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prelude 3.0: Eddigi instrumentális intróikkal szemben ez egy teljes, 4 perces szám, jellemzően mély ének és akusztikus pengetés hallható, csak a végére erősödik be. Egy ismeretlen dologról szól, amit mindenki figyelmen kívül hagyott, és most már késő megoldani („Now it's over”). Érezhetően depresszív hangulatot sugároz.
  • The Blister Exists: Akik jobban szerették az előző albumok stílusát, általában ezt a számot tartják az album legjobbjának. Rendkívül változatos részekből épül fel. Hosszú, majdnem egy perces bevezetője van, melyben felveti a számban szereplő témák java részét. Már az első pillanatokban jól kihallatszik a két külön lábdob használata, ami az albumnak egyéni hangzást kölcsönöz. Az éneklős refrén után egy rendkívül kreatív középrészt hallhatunk, melyben a dob és a hozzá később kapcsolódó gitár egymást felváltó, néhol egymást fedő ritmusokat játszik, jellegzetes harci induló-karakterben. Később ehhez kapcsolódik az ének, illetve egy már korábban is hallott gitártéma. Érdemes megfigyelni, ahogy az egyedül hagyott ritmusozó gitárszólamot a dob kiegészíti: lábdobbal átveszi a gitár ritmusát, míg pergődobbal tovább játssza a sajátját. Érdemes még megfigyelni a második refrén előtti dupla hosszúságú felvezetésben a dobszólamban végbemenő erősítést: negyedik játszásra hosszú lábduplázást hallhatunk, melynek csúcspontján Joey minden virtuozitását bevetve ritmusra állítgatja meg a sebes duplázást.