Vlagyimir Alekszejevics Krat
| Vlagyimir Alekszejevics Krat | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1911. július 8. Uljanovszk |
| Elhunyt | 1983. június 2. (71 éves) Leningrád |
| Sírhely | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
| Ismeretes mint | csillagász |
| Iskolái | Kazanyi Állami Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | csillagászat |
| Tudományos fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Alekszejevics Krat témájú médiaállományokat. | |
Vlagyimir Alekszejevics Krat (Uljanovszk, 1911. július 8. – Leningrád, 1983. június 2.) csillagász régi nemesi cseh-orosz családból számozik.
Életpályája[szerkesztés]
Krat a szimbirszki kadéttestület gondnoki családjában született. Apja Alekszej Arkhipovics Krat alezredes egy cseh nemesember, anyja E. A. Fedoszejeva volt. A. A. Fedoszejeva, a híres marxista N. E. Fedoszejev húga volt. Élete első 12 évét Szimbirszkben töltötte, és már itt elkészítette a legegyszerűbb asztrológiai eszközöket.
1932-ben szerzett diplomát a kazanyi egyetemen. 1938-tól a Pulkovói Obszervatóriumban dolgozott, a napfizikai osztály vezetőjeként, majd 1964-től megbízott igazgatóként, 1966-1979 között pedig mint az obszervatórium igazgatója. A CSKP KB tagja volt.
Tudományos területei[szerkesztés]
Fő tudományos munkái a napfizikával, a változócsillagokkal és a kozmogóniával kapcsolatosak. Kezdeményezője és aktív részese volt a sztratoszférikus csillagászat megteremtésének a Szovjetunióban.
Már 1935-ben felvetett egy hipotézist a metagalaxis korlátozottságáról és a metagalaxison kívüli más kozmikus rendszerek létezéséről. E hipotézis szerint a Metagalaxis tágulását megelőzte a csomók kialakulása okozta összehúzódás.
Számos munkát végzett a közeli kettőscsillagok komponenseinek egyensúlyi alakjainak vizsgálatával kapcsolatban (1937). Napfogyatkozó változók megfigyeléseiből tanulmányozta a csillagkorongok pereméig tartó sötétedést, és javaslatot tett a sötétedési tényező fénygörbeelemzésből történő meghatározásának módszerére. Kidolgozta a fogyatkozó változók részletes osztályozását (1944). Kidolgozta a kromoszféra mint forró és hideg rostokból - prominenciákból - álló képződmény elképzelését (1958). Megállapította, hogy a H- és K-kalciumvonalakban megfigyelt kromoszférikus flerek az alsó kromoszférában helyezkednek el, és forróbb gáz magasságkorlátozott beágyazódásai egy 5000 K-nál nem magasabb kinetikus hőmérsékletű gázrétegben (1960, 1963). Az 1945-ös napfogyatkozás adatainak felhasználásával megállapította, hogy a korona folytonos spektrumában és a napkorong középpontjának spektrumában az energiaeloszlások azonosak.
Főbb munkái[szerkesztés]
- A "Közeli kettőscsillagok egyensúlyi problémái" (1937)
- "Az égitestek egyensúlyi alakzatai" (1950)
- az "Asztrofizikai és csillagászati tanfolyam" (1951) L. M. Kotljarral közösen írt "Balloncsillagászat" (1972) című könyv egyik szerzője.
Róla nevezték el a G. N. Neuimin által október 11-én felfedezett kisbolygót (3036 Krat), melyet Nyeujmin 1937. október 11-én fedezett fel a Simeizi Csillagvizsgálóban.
Források[szerkesztés]
- Kolchinsky I. G., Korsun A. A., Rodrigues M. G. Astronomers: Biographical Guide. - 2., átdolgozott és kiegészített kiadás - Kijev: Naukova Dumka, 1986. - 512 с.
