Ugrás a tartalomhoz

Vitoria-Gasteiz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitoria-Gasteiz
Vitoria-Gasteiz címere
Vitoria-Gasteiz címere
Vitoria-Gasteiz zászlaja
Vitoria-Gasteiz zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományAraba
Rangspanyol község
SzékhelyVitoria-Gasteiz City
PolgármesterMaider Etxebarria (2023. június 17. – , Gorka Urtaran, Socialist Party of the Basque Country – Basque Country Left)
Irányítószám01001–01015
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség260 699 fő (2025)[1]
Népsűrűség941,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság525 m
Terület276,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 50′ 48″, ny. h. 2° 40′ 23″42.846667°N 2.673056°WKoordináták: é. sz. 42° 50′ 48″, ny. h. 2° 40′ 23″42.846667°N 2.673056°W
Vitoria-Gasteiz weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitoria-Gasteiz témájú médiaállományokat.

Vitoria-Gasteiz város és egyben alapfokú közigazgatási egység, azaz község Spanyolországban, Baszkföld Araba tartományában. Lakosainak száma 260 699 fő (2025).[1]

Története

[szerkesztés]

A települést Gasteiz néven alapították, miután VI. Bölcs Sancho 1181-ben legyőzte az arabokat. Később a Navarrai Királyság fontos városa volt. 1332-ben Kasztiliához csatolták. A franciák elleni felkelés központja volt. 1813. június 21-én itt győzte le Wellington a franciákat.

Fekvése

[szerkesztés]

Vitoria-Gasteiz Arratzua-Ubarrundia, Elburgo/Burgelu, Barrundia, Iruraiz-Gauna, Bernedo, Iruña de Oca/Iruña Oka, Kuartango, Zuia, Zigoitia, Condado de Treviño és La Puebla de Arganzón községekkel határos.

Látnivalók

[szerkesztés]

A történelmi városrész az tulajdonképpen a fallal körülvett középkori város, és Vitoria középső, magasabban fekvő részén van. Itt áll a Santa María Székesegyház, más néven a régi székesegyház.[2] Gótikus stílusban épült a XIV. századbban, míg a torony a XVII. századból való.

A Virgen Blanca tér a történelmi városrész déli végéhez kapcsolódik.[3] Itt sok bár, étterem található. A tér közepén van a vitoriai csatáról megemlékező emlékmű. Ebben a csatában Napóleon hadserege felett győzelmet arattak 1813-ban.

A María Inmaculada Székesegyház, más néven az új székesegyház, nincs messze a Virgen Blanca tértől. Benne található az Álavai Egyházmegyei Szakrális Művészeti Múzeum.[4] A székesegyházat a XX. században építették neogótikus stílusban.

A Baszkföldi Kortárs Művészeti Múzeum vagy Artium a XX. századi modern műalkotásokat mutat be, a század elejétől napjainkig.[5] A Museo Reina Sofía de Madrid után a második legfontosabb ilyen tematikájú múzeumnak számít Spanyolországban.

Az Álavai Természettudományi Múzeum a középkorban épült Doña Otxanda (kiejtés Donya Ocsanda) toronyban van.[6] Fontos geológiai, botanikai és zoológiai gyűjteményeket mutat be.

Az Álavai Fournier Játékkártya-múzeumban a világ minden részéről származó játékkártyák láthatóak a XV. századtól kezdődően.[7] A múzeum bemutatja azt is, hogyan fejlődött a kártyák gyártása az évszázadok során. A múzeumot a Heraclio Fournier által 1870-ben alapított kártyagyárhoz kapcsolódik, és unokája, Félix Alfaro Fournier hozta létre a németországi Bielefeld múzeumának mintájára.

Az Álavai Régészeti Múzeum a kártyamúzeumhoz közel van. 1975-ben alapították.[8] A történelem előtti időktől a középkorig mintegy 1500 műtárgyat mutat be.

Oktatás

[szerkesztés]

Vitoriában található a Baszkföldi Egyetem Álavai campusa.[9] Az oktatott szakok: mérnöki tudomány, közgazdaságtan, vállalkozás, gyógyszerészet, sport, irodalom. A Baszföldi Egyetem az egyetlen állami egyetem a kétmilliós Baszkföldön. Az egyetem összes diakjának 15%-a tanul Vitoriában, a másik két campus Vizcayaban (Bilbao, Leioa), és Guipúzcoában van (San Sebastián).

A Deportivo Alavés, illetve rövidítve az Alavés spanyolországi labdarúgóklubot 1921-ben alapították Vitoria-Gasteiz városában. Puskás Ferenc edzőként dolgozott itt 1968 és 1970 között.[10] A Deportivo Saski-Baskonia, S.A.D, rövidebben Saski Baskonia vagy Baskonia egy 1959-ben alapított professzionális kosárlabdacsapat.[11] Hanga Ádám a csapatban játszott 2013 és 2017 között.

A város híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1900 és 2025 között:
Lakosok száma
30 701
49 752
192 773
217 358
223 702
232 477
242 223
246 976
253 093
260 699
1900194019812000200420082012201720212025
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]