Vita:Zernest
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. december 14. | |||
| |||
„1992-ben 26319 lakosából 24851 román, 688 cigány, 673 román és 93 német volt.”
A 673 ugye a magyar lakosságot jelöli?--Strapontin 2005. december 15., 16:07 (CET)
Név[szerkesztés]
A település neve hivatalosan soha nem volt Zernyest. Az 1913-as helységnévtárban (ez volt az utolsó Trianon előtti kiadás) is Zernest néven szerepel.
A községnevek törzskönyvezéséről szóló törvény alapján alakult Községi Törzskönyvbizottság Magyarország valamennyi vármegyéjében elvégezte a munkáját és javaslatot tett az új elnevezésekre. Való igaz, hogy ennek során Zernest számára – az egyébként korábban soha nem használt, ám „magyarosabbnak” tartott – Zernyest formát terjesztették elő, ezt azonban sem a község, sem a vármegye (Fogaras) nem fogadta el. Mivel ez egyáltalán nem volt kirívó eset, a konfliktusok miatt négy vármegyében (Árva, Fogaras, Hunyad és Liptó) végül soha nem is került sor az új helynevek belügyminiszter általi kihirdetésére.
Ezért azt kell mondjam, hogy a cikk Zernyest címe pontatlan, történelmietlen, és használata érzéketlenség volna.
Ezért a cikk címét vissza kell módosítani az eredeti névre.
--Peyerk 2007. május 26., 07:50 (CEST)
Kedves Peyerk! Azt hiszem, leírtam, hogy miért tartom teljesen fölöslegesnek, hogy – miután a cikket átnevezted – bennehagyd azt a szerintem egyébként is szerencsétlen mondatot. Ráadásul a legelején! Így az első "információ", amit az olvasó kap a városról, egy soha meg nem történt eseményre vonatkozik. Attól félsz, hogy valakinek kedve támad visszanevezni a cikket? Jóhiszeműen aligha teheti meg, ha elolvassa a vitalapot és a laptörténetet. Ezek valók erre.
Arra meg a "Nevének eredete" való, hogy beletegyük a helység nevével kapcsolatos információkat. Egyelőre átmozgattam a mondatodat oda, de a mostani formájában minimum átírásra szorul. Láttad a helységnév adatlapját a KSH levéltárában? Mert a Mező-féle adattárból annyi derül ki, hogy a Bizottság a Zernyest nevet javasolta, a község kérte a Zernest megmaradását, a megye támogatta a változtatást, a Bizottság végül jóváhagyta saját javaslatát. A község véleményét nem vették figyelembe és azt hiszem, továbbra is úgy gondolták, hogy a Zernyest kevésbé idegenszerű. Mi változtatta volna meg a véleményüket?
A Zernyest névalakot pedig mindenképp föl kell tüntetni zárójelben, mert ez nemcsak egy mesterséges névtervezet, de valóban használt név. Mint írtam, a zernyesti csata csak zernyesti csata (pl. Jókai Mórnál, itt). Orbán Balázs pedig A Székelyföld leírása VI. kötetében (1873), a 390–392. oldalon foglalkozik a helységgel és végig Zernyest alakot használ, sohasem Zernestet. A római katolikus plébánia is zernyestinek nevezi magát: itt, miként a helyi magyar közösségi ház is. Nekem mint a mai romániai és a dualizmus kor sajtó olvasójának ismerősebb a magyar lapokból a Zernyest, mint a Zernest névváltozat. A Google is megerősít: Zernest 5120, Zernyest 5960, zernesti 1180, zernyesti 1990 találat. Ráadásul a Bizottságtól eltérően én egyik hangalakot sem érzem különösebben "magyarosabb"-nak a másiknál: mindkettő a román név átvétele, amit nem tudunk, hogy ejtett a román őslakosság. --Auguste 
2007. június 11., 15:14 (CEST)
- Köszönöm, a mostani megoldás szerintem jó, igazad van. Ha pontosításra szorul, pontosítsd.
- A törzskönyvezési eljárással kapcsolatban nem pontosan értem, amit írsz. A Bizottság a véleményét nem változtatta meg, viszont nem a Bizottság volt a neveket megállapító hatóság, a vonatkozó törvény ugyanis a belügyminisztert hatalmazta fel erre. A belügyminiszter viszont a számos vitatott elnevezés – pontosabban az abból fakadó politikai konfliktus – miatt négy megyére (Árva, Fogaras, Hunyad, Liptó) soha nem adta ki a megfelelő rendeletet. Az ügy azért aludt el mindörökre, mert ezekből a megyékből 1938-41 között sem tért vissza egyetlen község sem.
- E megyékben az 1913. évi helységnévtárban közzétett, a megyében hivatalosként használt nevek helyettesítették a törzskönyvezett elnevezéseket.
- --Peyerk 2007. június 11., 15:47 (CEST)