Vita:Zabla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horse gif sock.gif Ez a szócikk témája miatt a Lovasműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Módis Ágnes Vadszederke (vita), értékelés dátuma: 2009. június 9.
Lovas témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ebben a szócikkben szerintem sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító semleges nézőpont elve, mert a cikk egyértelműen elveti a lovas verseny sportban és a lovas gyakorlatban általánosan alkalmazott zabla használatát, és csak a Natural horsmanship szélsőségeseinek véleményét fejti ki. Lásd még az angol változat szövegét! HorsemansWiki vita 2008. november 3., 05:06 (CET)

Egy összesítő lapon találtam a szócikk említését, mint vitatott semlegességű cikket. Kíváncsi lettem, milyen az, mivel még zöldfülű vagyok. Tényleg vitatható a semlegessége. Én nem értek a lovakhoz, így véleményem sincs a zabláról. Az angol testvéroldal így fogalmaz: "Bits are designed to work by pressure, not pain." (A zablát nyomás kifejtésére, nem fájdalom okozására tervezték.) Az itteni szövegben viszont: "A zabla alapelve az averzió avagy averzív inger, azaz fájdalomokozáson keresztüli kontroll". Lehet, nem tudom. Ugyan áthatja a cikket a lóval való általános bánásmód elleni erős hevület, de lehet, hogy így szól az igazság. Csakhogy amikor azt olvasom, hogy "Általános tévhit, hogy a zabla finoman használva nem okoz fájdalmat a lónak. Ezzel szemben ...", akkor az az "ezzel szemben" ebben a formában csak egy állatbarát dühös véleménye. Jó lenne valami írást olvasni mind az általános tévhitről, mind az ezzel szembeforduló véleményről. De legalább valamenyikről. A források megadására vonatkozó kötelezettség nem teljesen indokolatlan. -- Orion 8 vita 2009. május 11., 18:31 (CEST)


Üdv. Sajnos ez egy olyan dolog, hogy azok a lovasok akik csak zablával tudnak lovagolni, vagy azért mert ennyire nem érdekli őket, vagy mert nincsenek tisztában a jobb alternatívákkal, azok el is hiszik hogy nem okoz fájdalmat. Számtalan forrás igazolta már, tudományos is, de igazából józan paraszti ész is elég. tegyél egy darab vasat a szádba, köss rá egy kötelet majd kérj meg valakit hogy hátulról húzogassa a köteleket. Nem fog jól esni, ezt garantálom. Sajnos most nincs időm részletesebb választ adni, és a kutatómunkám is még nagyban folyik de legyen elég annyi, hogy a zabla nélküli kantároknak minimum 3500 éves bizonyítható történelmi múltja van. Kikkuli használt először ilyet (régebbi forrást még nem találtam), mely egyébként egyenes ági ükapja (A mórokon - "hakma", majd spanyolokon - "jakima" keresztül) a ma az angol "hackamore" szóval jelzett zabla nélküli kantároknak. Ez is részét képezi jelenlegi kutatásomnak. De egy bizonyos, az elmúlt évezredekben ezeket mindig azon kiválasztott kevesek használták leginkább, akik tovább örökítették a lovakkal való foglalkozásnak azon legmagasabb szintű módját mely napjainkra nagyjából elveszett, s csak a Caballeroknál, Gauchoknál, hagyománykövető Cowboyoknál és pár más helyen lehet maradványait megtalálni. Majd ha a kutatási anyag kezd összeállni, átírom az egész szócikket, addig értelmetlen hozzá nyúlnom mert csak vitát keltene, főleg a mai általános, téves és hozzá nem értő elméletek védelmezői részéről, akik számára majd valós, alátámasztott érvekkel szeretnék reagálni. Ha valaki szeretne addig is többet megtudni arról amiket itt említettem, fejezze ki érdeklődését a vitalapomon.Storm vita 2010. október 30., 03:51 (CEST)


"A lovaglás lényege, hogy a lovunk megfelelő támaszkodást keressen a zablán, ezzel együtt a száron is, melyet a lovas a kezével megtart." - EZ a legnagyobb baromság amit valaha hallottam. Bármely valamire való lovasnak a fejét kéne fognia ennek hallatán. Ha valaki egy picit is utána néz, észre fogja venni hogy a régi mestereknél nem hiába volt a valódi tudás jele a lazán, nagy ívben belógó szár, az pedig a támaszkodástól hogy úgy mondja enyhén messze áll. Arról nem is beszélve hogy csak egy hozzá nem értő veheti a bátorságot hogy a lovaglás lényegét egyetlen eszköz használatában próbálja meglelni.Storm vita 2010. október 30., 03:57 (CEST)

Hackamore[szerkesztés]

Üdv!

Nem szándékozom csak úgy belejavítani a szócikkbe ezért írok ide inkább. A hackamore szakasz leírása ugyanis erősen pontatlan. A hackamore szó a spanyol jaquima (hakima) angolosítása és szó szerint zabla nélküli kantárt jelent. A klasszikus spanyol hackamorenak pedig semmi köze a cikk által hivatkozott, leginkább "mechanikus hackamore"-ként ismert eszközhöz.

Ajánlom az angol szócikket, mint kiindulási alapot: http://en.wikipedia.org/wiki/Hackamore94.44.0.6 (vita) 2010. május 16., 14:09 (CEST)


Üdv. A jelenlegi leírás is hibás. Az orron való szorulás. Eredendően a hackamore nyomást fejt ki, amely jelzés anélkül hogy bármiféle diszkomfort érzetet okozna. Ha annynira kell húzni hogy szorítsa az orrot, akkor ott már egy kókler lovasról és/vagy helytelenül tanított avagy "elrontott" lóról van szó. Így vagy úgy, az ebmer hibája.Storm vita 2010. október 30., 03:51 (CEST)

Zabla szlovén átvétel[szerkesztés]

Amennyiben a zabla szlovén átvétel, és a honf. magyarok "fék" és "emlő" szavakat használták rá, akkor egy újabb véletlen a magyar őstörténetben, hogy az Indiát is meghódító fehér hunokról (heftalitákról) Firdauszi perzsa író és történész felsorolja a fehér hunok által alapított Indiai városokat köztük "Zabula /Kabul hun neve/, más helyen: Zabola-ként említik..." - ez tehát csupán egy újabb véletlen, hiszen mindenkinek világos és logikus, hogy a magyarok a lótartás alapszavait a szlovénoktól vették át, akik tudvalevőleg híres ősi lovasnépek. Amúgy is sántít a szlovén magyarázat, mert "szopni" és "zabálni" abszolúte nem rokonértelmű szavak, dehát láthatólag volt az a pénz, illetve tudományos fokozat, amiért mégis szlovén eredetű lett a zabla. Mellesleg a 'zabla' szlovénul: "izmikati" illetve "suniti", a zabálnit pedig így mondják a mai szlovének: "basati se" illetve "pogoltniti kaj". A helyzet tehát hivatalos tudomány szerint kétféle módon alakulhatott ki. 1. A magyarok által alkotott szó, melyet a szlovénektől hallott "zabál" szóból képeztek: tehát a zablát már ismerő honf. magyarok nem használták tovább a fék/emlő szavaikat a zablára, mert inkább kölcsönvették a szlovének - mára kihalt/kimutathatatlan - evésre vonatkozó szavát, mivel tudtak ószlovénül és az evést jelentő ószlovén szó nekik szimpatikusabb lett egyszer csak, mint továbbra is az emlő/fék szavakat használni. 2. A szlovének által alkotott szó, mert a szlovének úgy megtanultak magyarul, hogy értették, hogy a magyarok által a zablára használt "emlő" szó az evést próbálja kifejezni, ezért ők is megalkották tükörfordítással a zabla szót ószlovénül, és azután ÁTADTÁK A MAGYAROKNAK, DE ŐK AZT A SZÓT NEM HASZNÁLTÁK ZABLA ÉRTELEMBEN. E szerint csak magyarok jelenlétében használták tehát a szlovének ezt a szót, ugyanis nekik már megvolt és megvan a saját szavuk a zablára, ami egyáltalán nem a zabola, sem a múltban sem a jelenben nem is hasonlít arra, hanem mint az imént írtam, izmikati/suniti. Azt el lehetne fogadni, hogy egy szlovének által használt szót a magyarok átvesznek, de ez ebben az esetben nem képzelhető el, mert a szlovéneknek nem ez a szavuk a zablára, és mert olyan sincs, hogy egy szomszédos nép tükörfordítással alkot egy szót, amelyet aztán maga nem, csak szomszédja használ. De aki tud más értelmes magyarázatot, eszmefuttatást, amely leírja a folyamatot, hogyan lett az ószlovén zabálásból magyar zabola, arra kíváncsi lennék. 178.48.177.1 (vita) 2016. október 18., 16:39 (CEST)


Utánajártam a zabolának, s ide írom, mit mond erről A magyar nyelv szótára: „Valószinüleg a tót zubadlo-ból kölcsönzött szó, mely fogazót v. fogak közé valót jelent; régi magyarosan: ajvas, szájvas, ajazó v. ajadzó.”

Czuczor Gergely és Fogarasi János nemigen vádolható célzatossággal. A magyar nyelv szótára nagyjában-egészében tárgyilagos. Megemlíti a lehetséges párhuzamokat függetlenül azok eredetétől stb., s nem írja elő, mit gondoljunk ezek felől. Ha a zabola szót tót eredetűnek mondják a tudós szerzők, hajlandó vagyok nekik elhinni.

Kabul vagy Zabul és a szájvas nevének kapcsolatáról nem tudok mit mondani. Nem sikerült ez ügyben használható adatokat, forrást találnom. Kabul neve mindenesetre igen régi. Már az előtt is így nevezték a várost, mielőtt a fehér hunok elözönlötték volna az Indiai-félszigetet.

Vajon miért rokonította az Etimológiai szótár a zabola, zabla szót a zabálni kifejezéssel? Nos, erre alighanem csak az illető szócikk szerzője tudna válaszolni. Mindazonáltal, úgy vélem, a tudós is ember, kitalálhat ezt-azt, melyet azután a valóság vagy igazol, vagy nem. Jebusaeus vita 2016. október 21., 18:49 (CEST)