Ugrás a tartalomhoz

Vita:Vilnius

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Texaner 12 évvel ezelőtt a(z) Bernhardiner = ciszterci? témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Világörökségi témájú szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (bővítendő besorolás)


Címerek

[szerkesztés]

Halló, Serinde, most nagyon gyors voltál és így kétszer kellett beírnom a szövegem, mert szerkesztésütközés lett belőle és nem volt annyi eszem, hogy megfogadjam a tanácsát a programnak és lementsem, valahová mielőtt kilépek! Ez van! Viszont a címert illetően, úgy tudom, hogy a lengyel és a litván és lett törvények szerint a városok, tartományok címerei szabadon használhatók, megpróbálok erre valami ráutaló dokumentumot keresni. Üdvözlettel: {Texaner 2005. november 15., 11:07 (CET)}Válasz

Szia! A Commonsban vannak címerek is, ilyen esetben először ott próbálkozz - a Commons linket beteszem a cikkbe, onnan tölthetsz fel képeket is. - Serinde üzenet 2005. november 15., 11:15 (CET)Válasz

Vilnius?

[szerkesztés]

Hali, biztos hogy Vilniusz és nem Vilnius? Bár nem mérvadó, de a google az sz-es alakra csak háromszázvalahány találatot adott. Sőt, az Akadémiai Kislexikon is Vilniusként emlegeti. --SyP 2005. november 15., 12:17 (CET)Válasz

Latin betűs írásnál általában megmarad az eredeti alak. Nem tudom, hogyan lett ez 'sz'… – Váradi Zsolt 2005. november 15., 12:32 (CET)Válasz
Öszintén szólva fogalmam nincs, hogy akadémiailag mi a helyes, Vilniusz vagy Vilnius, nem vagyok nyelvész.

Én legtöbbször Vilniusz-ként találkoztam vele, bár a anyám példáúl mindíg lengyelesen Vilnó-nak emlegette. Ezért ezt magyarosodott formának tekintettem, mert Riga esetében ugye azt mondtátok, hogy a rövid i-vel irott forma a helyes annak ellenére, hogy a lettek hosszú í-vel írják és mondják, mert az vált elfogadottá! A lényeg: nem tudom mi az akadémiailag helyes.{Texaner 2005. november 15., 13:28 (CET)}Válasz

Szerintem a Vilnius a helyes verzió. Meg is mondom miért. A Vilniusz még abból az időből maradt ránk, amikor szovjet uralom és cirill betűk voltak forgalomban ott is. Az akkori átírás szerint fonetikusan kellett írni. Mivel most már a litvánok is visszatértek a latin betűkre, ezért célszerű lenne ezt nekünk is követni.--Mapmap 2005. november 15., 15:03 (CET)Válasz

Szerintem mindig is latin betűket használtak, nem tértek át cirillre. Persze, tévedhetek… de nem szeretnék. – Váradi Zsolt 2005. november 15., 15:08 (CET)Válasz
A litvánok soha nem használtak ciril betűket, még a Szovjetúnió idején sem {Texaner 2005. november 15., 17:35 (CET)}Válasz
Ez jó hír. Még azt mondjátok meg, hogy akkoriban az orosz volt-e hivatalosabb, vagy a litván? --Mapmap 2005. november 16., 09:51 (CET)Válasz

Idő van

[szerkesztés]

Szép

[szerkesztés]

Szerintem ez egészen jól halad, lesz még belőle kiemelt cikk. Csak rá kelleen kicsit koncentrálni a piros linkekre, főként amik nem általánosak hanem kifejezetten Litániához vagy Vilniushoz köthetők - Serinde üzenet 2005. december 2., 14:43 (CET)Válasz

Kösz, de a sorrend, legalább is az eredeti elképzelésem Riga --> Vilnius --> Tallinn. Egyébként valoszinüleg soha nem lesznek teljesen készen (piros nélkül) de igyekszem. Texaner 2005. december 2., 15:20 (CET)Válasz

Bernhardiner = ciszterci?

[szerkesztés]

{{helyesírási segély}}(?) A cikk a látnivalók között említi a Bernhardiner kolostort és templomot. A de:Zisterzienser cikk szerint viszont " die Zisterzienser manchmal als „Bernhardiner“ bezeichnet werden" (a cisztercieket gyakran Bernhardinernek nevezik). Tükorfordítást alítok; de a javításhoz valaki hozzáértő kellene.

Lengyelországban és a Baltikumon a berdhardinerek az az Assziszi Szent Ferenc által alapított Ferences rendből Sienai Szent Bernardin vezetésével elkülönült obszervánsokat hívták. A szétválás oka a szerzetesi tulajdonnal kapcsolatos tételek szigorúsága volt a berdhardinerek sokkal szigorúbban fogták ezt fel mint a Ferencesek. 1442-ben az obszervánsoknak Európában már 240 kolostora volt. A berdhardinerek története Umberto Eco A rózsa neve című művének az egyik mellékszálaként is megjelenik!

A berdhardinerek 1468-ban jelentek meg Litvánia földjén. Ekkor fából építettek kolostorokat 1496-ban IV. Kázmér telepítette le a rendet Vilniuszban ahol 1504-ben készült el a rend egyik központi kolostora.

Clairvaux-i Szent Bernát 1115-ben alapította a lara vallis (claire vallée) (világos völgy) nevű ciszterci rendházat Clairvaux és ennek az apátságnak volt az apátja, neves egyházdoktor, de a Vilniuszi Szent Bernát kolostorhoz és templomhoz sem neki, sem a ciszterciknek semmi köze.--Texaner vita 2012. május 10., 09:31 (CEST)Válasz