Vita:Szarvasfélék

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Kgyt 6 évvel ezelőtt a(z) Enciklopédikus nyelvezet témában
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2010. január 12.
Emlősökkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Békés megye[szerkesztés]

A Békés megye megírásakor ezt az oldalt a "Szarvas (város)" címre szántam ugyan, de amíg az állatról nincs cikk, addig itt is jó. Tulajdonképpen nem is tudom, melyiknek kellene a fő címszónak lennie. Alensha 2005. február 28., 22:09 (CET)Válasz

ez az alattam lévő szöveg ez jó, vagy miért itt van? Alensha 2005. június 17., 00:15 (CEST)Válasz

Szarvas, mint állat[szerkesztés]

A szarvas (Cervus L.), a kérődző párosujjuak alrendjének Szarvas-félék (Cervina) családjába tartozó állatnem. Fajainak teste arányosan karcsú. Kitűnő a hallásuk, szaglásuk, látásuk is. A him homlokán két oldalt ágas agancsokat visel. Könnygödreik jól fejlettek.

Gímszarvas[szerkesztés]

Magyarországon legelterjedtebb a közönséges v. gímszarvas, nemes szarvas (Cervus Elaphus). Csak a szarvasbika visel sokágú agancsot, melyet évente hullat, a vadászok kedvelt trófeája. Nyúlánk teste 2,3 méter hosszú, 1,5 m magas; farka 15 cm hosszú; melle széles; nyaka meglehetősen hosszú, kétoldalt összenyomott, nyúlánk; feje orra felé erősen vékonyodó; szemei nagyok, élénk tekintetű; hegyes fülei olyan hosszúak, mint fejének fele; lábai hosszuak, vékonyak; patái kicsinyek, megnyúltak, mellékpatái a földet nem érintik. A színe évszakonként a kor és az ivar szerint is változik. Télen barnás-szürke, nyáron vörhenyesbarna; a farka táján világos barnás-sárga foltja, ú.n. tükre van. A himek nagyobbak a nöstényeknél, nyakukon a párzás idején hosszu, sötét szinü szőrökket viselnek. A fehér szinüek vagy tarkák ritkák. Európában a 65°-ig, Ázsiában az É. sz. 55°-ig eterjedt; délre a Kaukázusig ereszkedik le, leggyakoribb Lengyel-, Cseh-, Morva-, Magyarországban, Stíriában, Karintiában és Tirolban, gyakori még a Kaukázusban és Dél-Szibériában.

Párzásideje szeptember elején kezdődik és még októberben is tart; az erős bikák ekkor felkeresik a teheneket, csordába gyűjtik, s aztán ezekért egymással élet-halál harcot vívnak. Szeptember közepétől kezdve az ú.n. Szarvas-bőgés ideje következik, amikor a bikának megnő a nyaksörénye és hasán fekete folt jelenik meg. A hang mélysége és ereje alapján ismerhető fel a bikák ereje. A tehén 38-40 hétig viselős, május közepén és június elején elhagyja a csapatot, csendes, biztonságos helyet keres, itt egy, ritkán két fehérfoltos borjút hoz a világra, s ezeket a legközelebbi párzásig szoptatja.

Vadászata a különböző vidékeken más-másféleképen történik; leggyakoribb a hajtóvadászat; de gyakori a lesből való s a kopókkal való vadászat is.

Más szarvasfajok[szerkesztés]

  • kanadai Sz. vagy wapiti (C. canadensis Briss.), mely Észak-Amerikát lakja;
  • másik faja a szambur (C. Aristotelis Cuv.), melyet Aristoteles Sz.-ának is neveznek; ennek hazája Kelet-India.
  • A sörényes Sz. (C. hippelaphus Cuv.) főleg Jávát, Szumátrát és Borneót lakja.

Az Axis-Sz. (C. Axis Erxl.) hazája Kelet-India; ugancsak itt él a disznó-Sz. (C. porcinus Schreb.), teste otromba, szine kávébarna, torka és hasa szürke, oldalai palaszürkék, szabálytalanul foltosak.

  • pampas-Sz. (l. o.).
  • nagyfülü Sz. (C. macrotis Say) nevét rendkivül nagy füleitől kapta s ezek az agancsok elágazásáig nyulnak fel; agancsai többszörösen ágaznak el, de középáguk nincs; szine barnás-szürke vagy vörhenyes-barna, melle sötétebb, farkhegye fekete. A Misszuri és Kolumbia folyamok térségein él.
  • virginaiai Sz. (C. virginianus Gmel.) Észak-Amerika erdőségeit lakja. Ide tartozik az őz (l. o.) és a braziliai Sz. (C. rufus Cuv.) is, melynek agancsa egyszerü nyársforma; könnygödrei kicsinyek; homlokán szőrpamacsot visel; fülei aránylag nagyok, szélesek; szine barnás-sárga, hasa fehéres-sárga; Gujana, Brazilia, Praguaj és Peru erdős hegységeit és térségeit lakja, egyenként vagy párosával él, csapatokba nem verődik.
  • kihalt Sz.-ok közül is többet ismernek. Legnevezetesebb a Megaceros Aw. (l. o.), mely legközelebb állott a jávorhoz. Különösen gyakran találják a középeurópai diluviális rakodmányokban. Hibbert szerint a XII. sz.-ban Irországban még élt.

Források[szerkesztés]

További fajták[szerkesztés]

A cikkben nem találtam, de olvastam egy könyvben, hogy a maják két szarvasfajra vadásztak: Odocoileus toltecus és Odocoileus truei. Filoma 2007. április 5., 22:00 (CEST)Válasz

Enciklopédikus nyelvezet[szerkesztés]

„Fura szarvas érdekességek”??? (2009. szeptember 1.) Ez valahogy nem illik egy tudományos igényességű cikkbe. Mintha egy amatőr szövegből került volna ide. --2001:738:0:519:F816:3EFF:FEB1:97CD (vita) 2018. január 24., 16:58 (CET)Válasz

Javítva a kérdéses rész szakaszcímei. – kgyt (vita) 2018. január 25., 01:11 (CET)Válasz