Vita:Szűts János

Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Sport témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Átfogalmazás

Talán érdemes lenne átfogalmazni a szócikket, kerülve a Francia, Ő stb. változatokat. Némi formázás sem ártana, pl. a mostani Borsody László szócikk külalakja szerint.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. május 24., 08:43 (CEST)

Halálának időpontja javítva 1976 októberére. A pontos dátum is előkerülhet hamarosan, addig is kutakodunk tovább! --VolvexGlobator ^vita 2013. szeptember 13., 19:25 (CEST)

Az OSZK gyászjelentései között már megtaláltam. Gyurika ^vita 2013. szeptember 13., 19:34 (CEST)

Gyászjelentése

Ha már sikerült megtalálni a gyászjelentését, akkor érdemes lenne pontosan megjelölni a fellelhetőségét. Pl. Szűcs Jánosné Ambrózy Luiza gyászjelentése itt található: [1] (Figyelem! Elég nagy: 4026px × 3140px). Elég macerás használni az ottani programot (OSZK).
--Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. szeptember 17., 19:05 (CEST)

Hadifogolytábor

Jelenleg a szócikkben ez szerepel: megjárta a hírhedt és rettegett francia hadifogolytábort.
Melyiket? Mitől volt ez hírhedt és rettegett?

Eléggé bulvárlapos megfogalmazás. Azt még érteném, hogy ilyenek mondott volna, miután szovjet hadifogságba került, és 4-5 évig valamelyik szibériai fogolytáborban tengődött volna. VSZ 1945-ben Szűcs J. kimondottan örült annak, hogy a franciáknak adhatta meg magát és nem Vorkutában "nyaralt" pár évig.
--Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. szeptember 18., 09:06 (CEST)

Tévedtem. A francia felügyelet alatti táborokban (~140 db) becslések szerint 60-70 ezer magyar volt hadifogoly. Az ottani táborokban uralkodó viszonyokról igen reális és lesújtó képet tár elénk Tarcai Béla Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban (1992) c. könyve.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. május 12., 09:55 (CEST)

Jelvény

„Magyar Testnevelési és Sport Tanács
4010/1961.
A Magyar Testnevelési és Sport Tanács a 981/1961 MTST számú Elnökségi határozata alapján jó munkája elismeréséül
Önnek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított
»Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója«
kitüntető jelvényt adományozza.
Budapest, 1961. évi július hó 6-án. MTST elnöke, aláírás
Szűts János”
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2014. október 5., 08:45 (CEST)

Joinville

Bataillon de Joinville
- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. március 15., 08:25 (CET)

Zarándi

2003. 04. 18. Végső búcsú Zarándi Csabától

Családtagok, barátok, ismerősök, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Vívószövetség, az Újpesti Torna Egylet, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetői, képviselői, a vívótársadalom tagjai, egykori és mai versenyzők, edzők és szakvezetők kísérték utolsó útjára a Megyeri úti temetőben Zarándi Csabát, a 74 éves korában elhunyt vívó-mesteredzőt, az utóbbi időszak legeredményesebb edzőjét.

A MOB és a vívószövetség nevében Gémesi György, az MVSZ elnöke búcsúzott Zarándi Csabától, felidézve sikeres pályafutását, a tanítványai által nyert tizenkilenc olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmet. Beszédében kiemelte: Zarándi Csaba ügyelt arra is, hogy a tanítványok ne csak a páston, hanem az életben is megállják a helyüket. Mindene volt a vívás, s míg más pihenve élvezi a nyugdíjas éveket, ő haláláig nevelte a tanítványokat.

A tanítványok és az UTE nevében Szabó Bence olimpiai bajnok, az UTE egykori elnöke meghatottan búcsúzott a Mestertől, aki mindannyiuknak szinte pótapja is volt. Zarándi Csaba büszke volt a tanítványok sikereire, a világversenyeken nyert érmekre és az újpesti férfi kardcsapat öt BEK-győzelmére. Az UTE készült a kitűnő edző augusztusi, 75. születésnapjának megünneplésére – ezzel azonban a sors adós maradt.

Elhunyt Zarándi Csaba vívó-mesteredző (MTI)

Hetvennégy éves korában váratlanul elhunyt Zarándi Csaba vívó-mesteredző, akinek a tanítványai 19 olimpiai, világ- és Európa-bajnokságot, öt BEK-et, 17 felnőtt magyar bajnokságot és számos nemzetközi versenyt nyertek.

Zarándi 16 esztendős korában kezdett vívással foglalkozni, s 52 éve tevékenykedett trénerként. A TF-en szerzett edzői oklevelet, majd ugyanott később címzetes egyetemi docens lett. Több sportágtörténeti, illetve kard-szakkönyvet írt, s kidolgozta az edzőképzés új tematikáját.

1958-tól állt az Újpesti Dózsa, illetve az UTE alkalmazásában, ebben a klubban gyakorlatilag ő teremtette meg a kardvívás alapjait. A sydneyi olimpiáig 20 éven át a válogatott fegyvernemi vezetőedzője volt, kezei alól olyan kiválóságok kerültek ki, mint Nagyházi Zoltán, Körmöczi Csaba, Szabó Bence, Gedővári Imre, Csongrádi László, Abay Péter, Navarrete József, Köves Csaba és Boros György. A legújabb nemzedék legjobbjai közül Fodor Kende volt a tanítványa.

Az elmúlt 50 év legeredményesebb magyar vívóedzője két sikerére emlékezett különös büszkeséggel: 1993-ban, Essenben kizárólag az UTE vívóiból álló kardválogatott nyert világbajnokságot, 1996-ban pedig ugyancsak klubjának kardozói szereztek olimpiai ezüstérmet. Zarándi Csabát az UTE, a Magyar Vívó Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. március 23., 07:22 (CET)

Ellentmondás

„1937-től lett vívómester. A Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI)[2] vívómestere volt kard szakágban, Borsody László fővívómester mellett.” A Borsody szócikk szerint a fővívómester 1936-ban vonult nyugdíjba.
-Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. március 25., 09:38 (CET)

Tablók

Máday Norbert könyvében megtalálható a SPOTI két tablója.

1935-36:
Oktatók:
Borsody László alig. <nehezen olvasható szöveg: aligigazgató (?), őrnagy>
Gellér Alfréd fővívómester
Idrányi Ferenc, százados (?)
Tomanóczy Gusztáv fővívómester

Hallgatók: Márki Ferenc, szkt (szakaszvezető?)
Alajmo Eduárdó
Balogh Béla
Vass Imre

1937-38:
Oktatók:
Alajmo Eduardo <olvashatatlan>
Gellér Alfréd fővívómester
Szűts János s.v.m. (segédvívómester)
Tomanóczy Gusztáv fővívómester

Borsody László már nem szerepel a tablón.
- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. március 27., 14:52 (CET)

SPOTI

„Fontos előzménye volt az előbbi egyesületek létrehozásának, hogy megalakult 1920-ban a hadseregnek és a katonáknak köszönhetően a Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyam. Mivel Magyarországon a vívómesterképzés nem volt rendezve, a megalakult tanfolyam célja nem lehetett más, mint az okleveles katonai sporttanárok és sportoktatók képzése. A hadseregünk első sportiskolája parancsnokának Berti László alezredest nevezték ki. Gellér Alfréddal és Kamilly Frigyessel együtt nagyon nehéz körülmények között alapították meg az intézményt. Előtte mindhárman a bécsújhelyi katonai vívó és tornatanári intézetnél működtek. A megszűnt Monarchiában egyedül ebben a katonai iskolában képeztek kiváló mestereket. A tanfolyam két évig működött, ez idő alatt 15 tiszt és 15 altiszt végzett az intézményben. A trianoni békeszerződés határozatai miatt sajnos feloszlatták a sportiskolát.

Ezután három év kényszerszünet következett. 1925. május 1-jén alakították meg a Toldi Miklós Sporttanár és Vívómesterképző Intézetet. Ez az intézmény is nagyszerű mestereket képzett vívósportunknak. Első parancsnoka Rády József huszár ezredes volt. A vezető mesterei tőrvívásban Gellér Alfréd, kardban pedig Borsody László voltak. Az intézményben a mesterképzés két évig tartott. A tanfolyamra hivatásos tiszteket és tiszthelyetteseket vezényeltek. A magyar vívósport nagyon sokat köszönhet a jól szervezett, vezetett és nagyon magas színvonalon oktató intézetnek. Egy nagyon jól felkészült vívómesteri gárda került ki innen, és sok versenyző itt alapozta meg a tudását. Sok csodálatos vívónk került ki az intézetből. Hogy csak a legjobbakat említsük. A tisztek közül: Tersztyánszky Ödön, Nagy Ernő, Piller - Jekelfalussy György, Kalniczky Gusztáv, Hátszegi József, Hátszegi Ottó, Maszlay Lajos, Zirczy Antal, Székelyhidi Tibor, Berczelly Tibor, Kovács Pál, Papp Bertalan. Az altisztek közül: Somos Béla, Vass Imre, Balogh Béla, Beke Zoltán, Hollós Endre Szabó Pál, Magyar Ferenc, Dánosi István. Az intézmény első székhelye a Mária Terézia (majd Kilián) laktanya volt az Üllői úton, a laktanya Liliom utcai szárnyában. 1926-ban áthelyezték a Szabolcs utcába, majd 1932. március 1-jén a végleges helyére, az egykori Laudon laktanyába, a IX. kerületbe a Gubacsi és a Timót utca sarkába. A parancsnoka Novakovics Béla ezredes volt ekkor már. A tisztek és altisztek bent laktak az intézményben, és órarend szerint tanulták a különböző tantárgyakat. Ekkor került a tantárgyak közé a párbajtőrvívás is, amit az olasz Eduardo Ajamo oktatott a hallgatók részére. Az intézmény 1944 szeptemberéig működött ezen a helyen. A háború és az ottani sérülések miatt kitelepült Balatonlellére. Ekkor Somfay Elemér ezredes volt a parancsnoka.” (Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története (2012))
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. június 2., 10:04 (CEST)

---

Az, hogy a SPOTI "1944 szeptemberéig" működött a Laudon laktanyában, megkérőjelezhető, ugyanis az angol-amerikai légitámadáskor (1944. április elején) bombatalálatot kapott az intézmény legalább két épülete. Ezek voltaképpen megsemmisültek. Valószínűbbnek tűnik, hogy a SPOTI már korábban megszűnt a Budapest IX. ker. Timót utca 3. száma alatt lenni. (Győr Béla szerint Balatonlellére költözött, de nem ad meg forrást.) Ha 1939-ig Novákovics volt a parancsnok, akkor őt követte egy ismeretlen főtiszt, majd Béldy Alajos és ő utána következett Somfay. (Utóbbi kettő egymásutánisága tény.) Béldy 1941 év végi kinevelése és 1942 augusztusi áthelyezése napra pontosan ismert a korabeli közlönyökből.

Teofil, 2015. október 20., 04:05