Vita:Szóbokor

szerintem az egyél (=táplálkozz!) is e szógyökbe/bokorba tartozik sőt, a vegyít, vegy szóban is benne van: el-egy-ít, vagy másképpen: vEGY-ít...--sotimerlineolog 2006. június 29., 20:27 (CEST)

Persze, meg a „vegyél” (labiodentálissá szilárdult archaikus bilabiális spiráns (w) maradvány). Meg a „hegy” is (mer hosszú és nagy és ált. egyedül szokik lenni; a „h” lekopott nyilván, mer annak az a dóga). Metatézissel meg minden, ami „ge-/gye-/ke-/...” Ja meg az „egér” = sumer EG.IR, EG.ER, úgyhogy Eger színtiszta sumér helynév. Folytassam?

„egy, mint tő”. Mgh + msh. = 1 db msh. Ez most komoly?

A konkrét sumér és akkád szavakat kéne forrásolni, mégpedig oldalszámmal, mert csak akkor lehet megnézni a szótárban. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 20., 09:52 (CEST)

Úgy értem az egyes szavakat kellene jegyzetelni. Ez ilyen bizonyítási esetekben, meg ezeknél a nyelveknél így szokás. És ha az oldalon van még valami alszámozás, azt is jó lenne, mert én pl. csak az elsőt (30) találtam meg (már ha ez oldalszám), az itt szereplő ḫirû azonban akkád és nem sumer. Deimel összevissza hozza a sumér és akkád szavakat. (És elnézést a megjegyzésért, valahol már le van írva: a gyökkeresők és nyelvrokonítók rendszeresen keverik a két nyelvet.) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 20., 10:24 (CEST)

Ha Deimel sem használható, akkor mi? (Amúgy az indogermanistáknál sem találkoztam túl gyakran a szavankénti adatolással. Nyomják a sok csillagos szavukat, de hogy azt ki és mikor ötlötte ki és milyen szabályok alkalmazásával, azt már nem.) Az egy szóbokrát nem én írtam, de hozzátenném, viccelődni én is tudok finnugrászokkal.

• - *qumuqi > ócsuv. *χumuqi → középm. *humuki óm. > homok
• - *yüzük > ócsuv. *jürük > *jürüg > *jürüγ → középm. *jürüγü > óm. gyűrű (Róna-Tas)

Na ez is egy vicc! L András ^vita 2009. május 20., 11:04 (CEST)

Az hogy a gyökök némelyike poliszemantikus, nem jelenti a próbálkozás lehetőségének azonnali elutasítását. Én speciel elfogadhatóbbnak tartom, mint ahogy a komoly nyelvészek művelik: egyetlen létező (adatolt) szóból hat-nyolc csillagos alakon keresztül protonyelvet rekonstruálni. Ez az igazi hermeneutikus megközelítés. Csak az élethez nincs semmi köze :-) L András ^vita 2009. május 20., 11:13 (CEST)

Hádde most meg pont a sumér/akkád nincs jegyzetelve.:)) • Deimel nyilván használható, ahogy más is. Csak ő ömlesztve adja a sumér és akkád szavakat (és sokszor az első az akkád). Amiket az, aki nem ért legalább az egyikhez (legalább olyan szinten, hogy ránézve el tudja dönteni melyik a sumer, melyik az akkád), sajnos összekeverhet. E szótárakat a szakmának írt/ják, ezért nincs jelölve, hogy melyik mi. (Egyébként az akkád szótárak is épp ilyenek. Ott talán az segít, hogy tipográfiailag már általában el vannak különítve. Pl. É.GAL ekallum (nagy ház = palota, templom), KU.BABBAR kaszpum (ezüst, pénz) - a nagybetűs sumér, a kisbetűs akkád.) Pluszban Deimel vegyesen adja a transzliterációt (u-ub-ba-al-lit) és a transzkripciót (uballit). • Én ugyan ilyenkor az IE-t is adatolnám, de az kevésbé problematikus. • Az egy nem neked szólt, hanem a lapnak. ;) Tudom, hogy nem te írtad, jártam én már erre. ;) • Ellenben igen jó lenne megírni a cikk elejét is. Mi pontosan ez a dolog, honann ered, kik, mire használják, ilyesmi. Mert én pl. többedik olvasásra sem értem, mért egy különlegesség ez. • Egyébként én nem vagyok semmilyen -ista. Max wikipédista. ;))– eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 20., 11:38 (CEST)

Azért nincs még jegyzetelve, mert az irodalmaim közül egyedül Csőke, aki megadja a lexikonadatokat, de pont ő nem foglalkozik körrel - és Deimelnél elég nehéz keresni. Feltett szándékom, hogy utánajárok ezeknek, de csak (talán) a nyáron sikerül időt szakítani rá. Ehhez már beszereztem Deimelt és Labatot, később másra is sort kerítek. És garantálom azt is, hogy az elejét is kibővítem és érthetővé teszem. Röviden azért különlegesség a szóbokor elméletcsaládja, mert ettől viselkednek úgy a nyelvek mintha létezne az időben ható Grimm-törvény. L András ^vita 2009. május 20., 18:01 (CEST)

Ok. Közben megtaláltam az akkádot, Wincklernél van valahol: Tel. Am. gaggaru: kaszpum (ezüst, pénz, mivel kerek vagy korong alakú). Mivel azonban akkádot ad utána (kaszpum), biztos, hogy ez sumer jövevényszó a KU.BABBAR-ból, KU nélkül. A héb. kikkar gyöke a kárar (krr), ami sima végduplikált tő, tehát itt megvan a kr. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 20., 18:39 (CEST)

Ez nagyon jó, köszi :-) Az akkádban nagyon sok a sumér jövevényszó. Ezért nem is mondanám, hogy kihalt, hanem inkább azt, hogy átalakult. Gyakorlatilag ez Trubeckoj alapvetése is. Gondolj csak bele: ha két teljesen különböző nyelv ugyanolyan hatásoknak van kitéve, akkor a végeredmény olyan, mintha eredendően rokonok lennének, és valahonnan máshonnan jött volna az a szubsztrátum és szupersztrátum, ami miatt különbözők. A hangtörvények (a Trubeckoj-követők szerint) nem alkalmasak időmeghatározásra. Konklúzió: szerintem ez a helyzet például a kentum és a szatem IE esetében is. L András ^vita 2009. május 20., 19:22 (CEST)

Ezt a „nagyon sok”-at mellőzzük. Már a „sok” is sok. ;) (Ezt amúgy konkrétan nem tudom, de így lassan az akkádból egy keveréknyelv lesz.) Ez két külön nyelv. Tök más rendszerrel, mindenféle rokonság nélkül. Sosem gyúródtak össze. (Sumér ige pl. nem ragozható akkádul. Egy du(g)-ból (tehát egy alap CVC gyökből) egyetlen igealak sem állítható elő, egyszerűen nem megy, nincs elég hangja hozzá. Névszókat lehet akkádosítani, ld. fent É.GAL → ekal(l)|at|um, de ezzel ennyi.) Sztem az írók összekeverik a nyelvet az írásrendszerrel, aminek jórésze valóban sumér logogramm. • IE-hez nem értek továbbra sem. Ebben Mex kolléga illetékes. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 20., 19:53 (CEST)

Példák kezelése

szerintem a gyök szócikknél jórészt a gyökökre, itt a szóbokornál pedig nyugodtan lehet a belőlük képzett bokorra összpontosítani.

vagyis: a gyök szócikkhez odaírom hogy pl. KER, a szóbokor szócikkhez pedig a gyököt + az ebből képzett bokrokat. kerül, kering, kereskedik, stb.

azért fontos ez, mert 1) jelzésszinten a leggyakoribb pár magyar szóbokrot meg kell jeleníteni, 2) így világos átlátható szerkezete lesz a cikknek, az információérték pedig sokszorosára nő. Ennek jegyében a "példa egy szóbokorra" fejezetet átszerkesztem és kiegészítendem kissé.

Törlési megbeszélés lezárása

Erről a cikkről 20321 szeptemberében törlési megbeszélés folyt, amelynek eredményeképpen a cikkből átirányítás lett a szócsalád című cikkre. – Szilas ^vita 2021. október 19., 09:48 (CEST)

Téma újranyitása

Érdemes volna a szócikket újranyitni, és a témát kifejezetten az alternatív nyelvelméletek álláspontja szerint levezetni, kifejteni. – Nem látható ^vita 2021. november 9., 23:26 (CET)