Vita:Reformáció

Tessék mondani, mit jelent ez a mondat: " kiegyezési folyamatban csalódott vallási reform-mozgalmak, gazdasági, politikai és társadalmi szereplők, valamint a lakosság érzékenysége megnövekedett az elit papsággal szemben a szekuláris Reneszánsz egyház gazdasági és morális romlottsága miatt."

• mi az, hogy szekuláris egyház?
• mi az, hogy "reneszánsz egyház"?
• mi az, hogy "elitpapság" (ráadásul két szóban)?
• mi az, hogy "gazdasági romlottság"?
• Jó lenne ezeket a kifejezéseket tisztázni, mert most úgy néz ki, mint egy esszé egy elitista lapból, amely széleskörű olvasottságra nem számít. (Értsd: aki nem érti, az ő baja).--Linkoman

Kérem szépen. -- Chavagnac

Kedves User:Chavagnac, nem kaptam választ a kérdéseimre. Mondhatom más szavakkal is: a szekuláris jelentése világi. Hogyan lehet egy egyház szekuláris? Az állam és egyház szétválasztása a reformáció korában még nem volt alapkérdés, csak a francia polgári forradalom után vált azzá. De a többi kifejezés is ugyanilyen homályos. (Ha érdekel, mindegyiket kifejtem.) Erre kellene a válasz, vagy az egész mondatot, úgy ahogy van, törölni a szócikkből.--Linkoman

Kedves Linkoman, észrevételed jogosságához nem fér kétség. A mondat tartalmilag ellenőrizetlen volt, ezért kérésednek megfelelően töröltem a szócikkből. Elnézést kérek az okozott kellemetlenségért. --Chavagnac

Kedves User:Chavagnac, Köszönöm a válaszod. Nem kell szabadkoznod, mert

• nélküled ilyen szócikk el sem indult volna
• minden szócikk-szöveg tanít minket, még ha kritizáljuk is.
• erre a szócikkre még visszatérek, mert fontosnak tartom, hogy ilyen szócikk legyen.--Linkoman

még a német, az angol és magyar rész nincs átnézve

de haladok :)--Burumbátor 2006. március 7., 07:59 (CET)

Az Anabaptistákat mindenki üldözte, Katolikus, protestáns egyaránt

Az anabaptisták nem a reformációból váltak ki, az anabaptisták üldözésében (Pl.vízbefolytás, elégetés) volt az egyetlen dolog aminek kapcsán a katolikus és a protestánsok egységben voltak és együttműködővé válltak egymással. Mindkét vallási csoport eretnekségnek tartotta és azt mondták: "Igen? Meg akarsz keresztelkedni alámerítkezéssel? Akkor majd lenyomunk a vízalá és belefojtunk" --Neo 2006. március 7., 15:26 (CET)

Fojtás?? :))--Burumbátor 2006. március 7., 15:48 (CET)

Luther-kép

Szia!

Szerintem a kép, amit az imént feltöltöttél, nem a Luther-féle bibliafordításból való, sokkal inkább valamelyik vitairatának az illusztrációja lehet. A képaláírás is hibás: Luther és (feltehetőleg) Zwingli nem a nyelvüket nyújtogatják, hanem "tüzet prédikálnak" a pápai koronás sárkány képében megszemélyesített sárkány -azaz a Sátán felé. Ha jobban megnézed, látszanak a szájukból kicsapó lángnyelvek. :) Ezeket javítsd, ha lehet. A szócikk többi része szuper. Data Destroyer 2006. március 8., 10:59 (CET)

Még valami: nem a magyar Biblia jelent meg nyomtatásban újszigeten 1541-ben, hanem csak az újtestamentom. A teljes nyomtatott Biblia 1591-ben jelent meg Vizsolyban, s valóban protestáns fordítás volt. Az első -egyesek szerint komplett- magyar bibliafordítás a XV. századi Huszita biblia. Azt hiszem, átnézem kicsit a szócikket, ha visszajöttem. :) Data Destroyer 2006. március 8., 11:02 (CET)

Ez a szócikk még távolról sem teljes, akkor miért távolítjuk el a csonk jelzést?

A szócikk Zwingli irányzatával adós

A szócikk nem szól Erasmusról

A szócikk nem szól Melanchtonról

A szócikk Kálvin munkásságát - tévesen - Franciországba helyezi, holott Svájcban működött.

A francia rész teljesen kidolgozatlan. Kivágtam egy semmitmondó részt: " (kálvin) francia jogász volt. Reformációs törekvéseit a jog szelleme hatotta át, de társadalmi és politikai vetületei is rendkívül fontosak voltak. A reformátorok üldözése elől Kálvin Németországba menekült."

Tehát ez még csonk.--Linkoman 2006. március 14., 22:09 (CET)

Kísérletek a református egyház fogalmának elkenésére

Kivágtam egy részt, amely hemzseg a tévedésektől: "A reformáció harmadik ága a Kálvin vezetése alatt kifejlődött francia-svájci vagy genfi reformáció, amelybe a 16. század közepén a Zwingli-féle reformáció is beleolvadt, és amelynek hívei a szorosabb értelemben vett református egyházat alkotják." Zwingli 1631-ben halt meg, nem maradt "irányzata". De a legfontosabb tévedés a kálvinizmus és a református egyház azonosságának a tagadása, amely egyre több szócikkben felüti a fejét. Nincs "tágabb értelemben vett református egyház", csak a kálvinizmus alapján álló reformtáus egyház van.--Linkoman 2006. március 14., 22:19 (CET)

Kivágott rész a cikkből

A fenti bekezdés az anabaptizmusról sok tévedést tartalmazó szócikk. Az Újkígyósi Baptista Gyülekezet honlapjáról az alábbi tájékoztatást kapjuk. Ezen kívül még a Mo-i vonatkozásairól is érdemes lenne írni. Dr. Szebeni Olivér teológiai tanár a témáról több könyvet is írt, Tenney-hez hasonlóan.

AZ ANABAPTIZMUS

Az egyháztörténet igazolja, hogy a keresztyénség kétezer éves története alatt - az apostoli kortól napjainkig - mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott legfőbb bibliai igazságokat hirdették és gyakorolták.

A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció korában keletkezett anabaptista mozgalmak közelítették meg a legjobban. Ezek az evangéliumi irányzatok egymástól függetlenül több helyen, a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre, néhol egyszerű közemberek, másutt nagy felkészültségű tudósok által. Grebel Konrád (1498-1526), Mantz Félix (1498-1527) és Blaurock György ( 1529) Svájcban 1523-ban anabaptista gyülekezetet szervezett. Sattler Mihály pedig 1527-ben megfogalmazta a „Svájci Testvérek" hitvallását az ún. Schleitheimi Hitvallást. Az ebben lefektetett hitelveket minden jelentősebb anabaptista gyülekezet magáénak vallotta. Németországban Münzer Tamás (1490–1525) hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követelő irányzathoz. Hollandiában Menno Simon (1496–1561), Ausztriában Hubmayer Baltazár (1481–1528) nevéhez fűződik az anabaptizmus térhódítása. Hubmayer Baltazár az anabaptisták tanításait a következő tételekben foglalta össze: Krisztus, - Ige, - Hit, - Bizonyságtétel, - Bemerítés - Gyülekezet. Huter Jakab (1536) követői nemcsak gyülekezeteket, hanem gazdasági, termelő és értékesítő (ún. habán) közösségeket hoztak létre.

Az anabaptista igehirdetők sorsközösséget vállaltak az elnyomott szegény néppel, s ezért „tanaik a reformáció legforrongóbb éveiben a reformátorokéval vetekedő, hallatlan népszerűségre tettek szert, kivált a rengeteg lelki válság és gazdasági nyomorúság közt hányódó kispolgári s kisebb részben paraszti körökben; voltak évek, mikor kérdésnek lehetett tekinteni, vajon nem anabaptista értelemben reformálódik-e egész Közép-Európa, főképpen a német birodalom, Svájc és Ausztria. Már csak ezért is természetes, hogy az anabaptisták nemcsak a régi egyház, de a reformátori főirányok híveinél sem számíthattak kíméletre. Ez utóbbiak, az őket támogató állami hatóságok segítségével, itt-ott még túl is tettek amazokon az anabaptisták kegyetlen üldözésében, s a középkori felfogás szerint fegyverrel való irtásában. Az anabaptisták legszebb evangéliumi vonása viszont az a csöndes, alázatos béketűrés volt, amellyel irtózatos üldöztetésük keresztjét hordozták, szemüket az eljövendő Messiás-ország dicsőségére függesztve." (Révész Imre: A reformáció. Budapest, 1932. 64-65.)

Az anabaptista tanítás sok követőre talált Magyarországon is. Közülük csak a legjelentősebbeket említjük. Schröter Kristóf 1523-tól tevékenykedett az északi vármegyékben, majd Fischer András kezdett térítő munkát szintén ezen a vidéken. Az anabaptisták üldözése Magyarországon is megkezdődött. 1540-ben Fischer vértanúhalált halt, az 1548-as pozsonyi országgyűlés pedig törvényt hozott az anabaptisták ellen.

Erdélyben Bethlen Gábor telepítette le a Morvaországból érkező anabaptistákat (habánokat), és 1621–22-ben kiváltságlevéllel nekik adományozta Alvinc községet. A habánok a törvényesen biztosított szabadságot élvezve, felvirágoztatták Erdély iparát és kereskedelmét. A Kárpát-medencében élő anabaptistáknak nagy tekintélyű orvosaik, gyógyszerészeik és tanáraik voltak. Később, Ferdinánd uralkodása alatt, majd Mária Terézia idejében megint tűzzel-vassal üldözték őket. Egy részüket erőszakkal visszatérítették a római egyházba, a maradék pedig külországba menekült.

Az anabaptisták nemcsak lelki, hanem társadalmi vonatkozásban is messze megelőzték korukat. Jóllehet körülményeiknél fogva nem formálhatták át koruk társadalmát, de ahol meghonosodtak, a maguk körében a legteljesebb mértékben megvalósították elveiket.

Előzményei

Kivágva: "Az egyháztörténetben a reformáció azon világtörténelmi események egyike, amelyek hatása az újabbkori műveltség minden ágában kisebb-nagyobb mértékben felismerhető, s melyek nemcsak az egyházi, de a politikai élet körében is jelentős változásokat idéztek elő."

Ezek - ugyan itt nincsenek "forrásolva" - nem eőzmények, hanem következmények!

De a többi szöveg is erősen marxista: a termelőerők fejlődése hozta magával a termelési viszonyok fejlődését - a gazdasági alap fejlődése pedig a felépítményhez tartozó vallásét! Jelezni kellene, hogy ez nem hívő forrásból származó magyarázat!

Az előzményekre máig is - finom eltérésekkel - másként tekintenek a protestáns egyházak és másképp a katolikus.

Van a témában több kitűnő életrajzi cikk - csak valakinek egyszer már az általánosabb téma, a reformáció egésze felől kellene rendeznie ezeket.– Linkoman ^vita 2012. november 22., 11:02 (CET)

M?

Mit jelent, hogy "egy tan nagy visszhangra talál"? Mit ért ez alatt a szöveg? 94.21.190.220 (vita) 2014. július 22., 20:20 (CEST)

Luther Márton 95 tételének kiszögelése.

Erről ellentmondásosak az infók. Ahogy nézem, ezt se pró se kontra nem lehet bizonyítani. Jelenleg a bevezetésben úgy szerepel @Voxfax: által, hogy: "a bevett tévhit szerint". Ez egy egyértelmű cáfolat lenne, így ez helytelen egy nem eldönthető kérdésben. Átírom arra, ami a későbbiekben szerepel a szócikkben, hogy a "hagyomány szerint". Ez a jelenhelyzetben elfogadhatóbb, bár még mindig kissé pontatlan. – Szente ^vita 2015. október 14., 17:06 (CEST)

Pro: Az előkerült „bizonyíték” Kontra: Legendák Voxfax ^vita 2015. október 14., 21:24 (CEST)