Vita:Rádiózás

Aha, szóval Budapesten három évvel előbb kezdett adni a rádió, mint Amerikában vagy Angliában...

vad dátumok

Akik 2007. április 19.-e után olvasták a cikket, nem vették észre az 1700-as dátumokat?? misibacsi 2007. június 26., 20:17 (CEST)

mikor is indult?!?

Tudtommal és mindenféle hivatalos dokumentumok szerint a magyarországi rádiózás megindulásának a dátuma 1925. december 1. és nem 1926! --ps ^vita 2010. február 12., 20:59 (CET)

Ez az időpont a közszolgálati, hangátvitellel működő vezeték nélküli műsorszórás kezdetének időpontja. Az első magyar rádiókapcsolatot valamikor 1907 körül hozták létre Fiumében. Az első világháború alatt már rendszeressé vált a rádió használata. 1920-ról a Magyar Távirati Iroda rádión továbbította a híreket vidékre. Nos, mihez kössük a „kezdés” dátumot?? MZ/X ^vita 2015. október 27., 21:17 (CET)

Nagy Britannia

Teljesen fals dátum. A BBC 1922-ben kezte az adását. 1932-ben már televíziós adása is volt. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.7.74 (vitalap | szerkesztései) 2010. május 21., 21:08

Honnan lehet ezt tudni? misibacsi*^üzenet 2010. május 22., 07:17 (CEST)

Egyenes vevő?

Itt több kérdés is tisztázásra vár.

1. Az audion és az egyenes vevő két különböző dolog. Egyenes vevőnek is lehet diódás egyenirányítója.

Igy van a cikkben is (lehet, hogy már Te tetted bele?)

1. A nagyfrekvenciás erősítő valamennyi fokozata önálló hangolt kört igényel (többszörös forgókondenzátor)
2. A visszacsatolt audion hangminősége folyamatosan romlik, ha növeljük a visszacsatolás mértékét
3. A sávszélesség és a hangminőség kapcsolata nem függ össze szorosan. Ebből csak annyi igaz, hogy a hangolt kör egyik tagjának változtatásával a kör jósági foka is változik. Ez igaz, akárhány hangolt kör van.

De igen, ha a sávszélesség 9 kHz alatt van, hiányzik a magas hang, ha nagyobb, akkor zajos, áthallásos a vétel.

1. A szelektivitásnak semmi köze az irányérzékenységhez. A térbeli szelektivitás és a frekvencia-szétválasztás két különböző dolog. (Az utóbbit hívják szelektivitásnak.)

Valószínűleg azért van ott a gyakorlati kitétel, mivel a detektoros vevő Q-ja a általában a kívánt alatt van (A fejhallgató terheli a rezgőkört), az irányérzékeny antenna valóban javíthat a helyzeten.

1. A nagy méretű tekercsnek kisebb az önkapacitása, ezért nagyobb a jósági tényezője
2. A leírtak a régi állapotra igazak. Az AM rádióadások sávszélessége szabványosan 9 kHz, tehát az átvihető felső határfrekvencia 4,5 kHz (Shannon-elv). Az ötvenes években a Néprádióval is lehetett Amerika Hangját hallgatni, mert nem tartotta be ezt a szabály, és túl közel volt a Petőfi Rádió frekvenciájához. MZ/X ^vita 2012. március 7., 22:03 (CET)
3. U.I. Természetesen fényhullámokkal is lehet hangzó, vagy képi információt továbbítani.
4. Mondjam még? MZ/X ^vita 2012. március 7., 22:15 (CET)

Ezek a szempontok jobban illeszkednek a rádió-vevőkészülék szócikkébe, inkább azt fogom bővíteni MZ/X ^vita 2012. március 17., 21:51 (CET)

A szócikk címe

Ez a cím úgy hangzik, mint egy gerundium. Jelentése: „az a cselekvés, amikor valaki rádiót használ”. Szerintem hibás. A cikk a rádió történetéről szól. Elég lenne egy ilyen cím: Rádió.MZ/X ^vita 2015. október 27., 21:11 (CET)