Vita:Newton törvényei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Cecca (vita), értékelés dátuma: 2009. június 29.
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Newton első törvénye[szerkesztés]

Mindenképpen alaposan át kellene nézni és írni a szócikket. pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak

Az első törvény a "tehetetlenség törvénye", vagyis hogy "létezik" erőmentes állapot, éspedig definíció szerint akkor, ha a test áll vagy egyenletesen mozog. Természetesen meg kell adni a megfelelő vonatkoztatási rendszert.

A második törvény vagy axióma az erő definícióját adja: amennyiben a test gyorsul (ill. az impulzusa változik), akkor az ezt okozó hatást erőnek nevezzük. És megadja a kvantitatív összefüggést is.

A harmadik törvény az, ami az impulzusmegmaradást írja le: ha az egyik test F erőt fejt ki dt időn keresztül, akkor F*dt impulzust ad át, a másik test pedig -F erőt fejt ki, és -F*dt impulzust ad át: az impulzusváltozás így zérus, az impulzus (lendület)tehát megmarad.

MGy.


Pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak
Fizikai axiómákról nem nagyon szoktunk beszélni. Ld. Bernoulli-törvény, Ohm-törvény, és még sorolhatnám. noha ezek is axiómák. Amit bizonyítunk, az a tétel. A törvény az, ami mindenkire egyaránt érvényes.

Amikor a cikket fordítottam az angol lapról, igyekeztem más forrásból is ellenőrizni, hogy melyik törvény melyik. Természetesen könnyen lehet, hogy valahol tévedtem. Jó lenne pl. valamilyen magyar fizikatankönyvből pontosan beidézdni a definíciókat, sajnos azonban ilyenhez jelenleg nincsen hozzáférésem.

--DHanak :-V 2005. március 23., 00:32 (CET)

Néhány kisebb változtatást eszközöltem a törvények elnevezésében. Még ha nagyon nagyon szóismétlés, akkor is a Newton n. törvénye kifejezést használják a fizikusok és az angol változatban is így hivatkoznak rájuk. Az inerciás részt még lehetne cizellálni, de első megközelítésben jó (természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e.v.e.m.-t vagy van nyugalomban). A mozgásállapot olyan fizikai szakzsargon, amit nem tennék bele (nem is szoktak) az első törvénybe. Ráadásul elég oximoronnak is hangzik az arisztotelészi szemlélet számára: a mozgás állapot vs a mozgás folyamat. Mindazonáltal fel kell hívni a figyelmet arra - és ez meg is történik -, hogy az alapvető a mozgásállapot nevű állapot. Továbbá megjegyezném, hogy a törvények közé sorolják negyedikként az erőhatások függetlenségének elvét (a szuperpozíció törvénye), mely előtt eredő erőről nem is beszélhetünk. Érdemes a "három törvény" elnevezést tehát nem használni, hátha egyszer egy precíz fizikus kiegészíti majd a negyedikkel.Mozo 2005. augusztus 1., 08:26 (CEST)

Pontosítottam a szövegben szereplő törvényt, mivel az úgy nem egészen pontos. Látom, hogy alatta van valami magyarázat, hogy a törvény csak az inerciarendszerekben érvényes, de ha tételt idézünk, szerintem célszerű pontosan tenni. Hisz a törvény úgy kezdi, hogy " van olyan vonatkoztatási rendszer... " és nem általánosságban beszél, hogy " minden test ... ".

Üdv Hungarus1 vita 2013. szeptember 24., 11:35 (CEST)Hungarus

Köszönet és válasz[szerkesztés]

Örülök, hogy végre akad valaki, aki pontosít a szócikken!

természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e.v.e.m.-t vagy van nyugalomban

Ezt nem is állítja a szócikk:

Azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény, inerciarendszernek nevezzük. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magárahagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye.

A törvény csak annyit mond, hogy evemet végez, vagy nyugalomban marad, amíg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti.

--DHanak :-V 2005. augusztus 1., 19:29 (CEST)


"A három törvényt több, mint 200 éven keresztül megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolták, egészen 1916-ig, amikor Albert Einstein..."
ez így nem teljesen igaz. Először Michelson–Morley-kísérletben zakózott el Newton mechanikája 1887-ben. 1905-ben és 16-ban erre magyarázatot adott Einstein.
Miki

Newton IV. törvénye[szerkesztés]

Newton IV. törvényét miért nem tünteti fel a cikk? 2007. április 30., 18:01 91.146.142.120

kösz, hogy szóltál, kedves 91.146.142.120, rá fogok nézni a cikkre, és bővíteni fogom. misibacsi 2007. május 1., 00:41 (CEST)
Beletettem a 4. törvény leírását. Majd még ránézek a többi háromra is. misibacsi 2007. május 1., 22:50 (CEST)
Érdekes módon egy angol oldalon sincs fent a 4. törvény, csak a magyarokon. Máshol ezt nem úgy tanítják, mint Newton törvényét? Tux.svg Sevi 2007. november 20., 17:22 (CET)

Hát izé... ránk nagyon csúnyán szokott nézni a fizikatanár, amikor az erőhatások függetlenségét Newton negyedik törvényeként emlegeti valaki. Néztem a Budó:Kísérleti fizikában, ott az első hármat mint Newton-féle axiómákat emlegeti (Newton-féle első axióma stb.), a negyediknél csak az van, hogy "A negyedik axióma", Newton nélkül (13., 14., 17. és 18. paragrafus). 91.120.170.1 (vita) 2009. április 19., 11:08 (CEST)

A Modern fizikai kisenciklopédia (1971) viszont úgy említi, mint „amit Newton IV. axiómájának hívnak”. Ebben mondjuk van egy finomság, lehet úgy érteni, hogy nem az, de annak hívják, de azt sem mondja, hogy helytelenül. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 19., 13:05 (CEST)
Nézegettem egy kicsit A fizika kultúrtörténetét is. Azt láttam, hogy a második törvény differenciálalakját sem Newton adta meg, de nem találtam, hogy a szuperpozíció elvét ki, hogyan fogalmazta meg először. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 19., 16:56 (CEST)

Az egyetemen Stevin-tételként (Simon Stevin után), vagy "a negyedik axióma"-ként hivatkoznak rá. - Gábor Bence

Tömeg és idő?[szerkesztés]

A cikk ezt írja: Általános esetben mind a sebesség, mind a tömeg időtől függő mennyiség. Lehet, csak én nem értek valamit, de a tömeg miért is?! – Opa Wiki notes.png vitalap/unatkozol? 2008. január 2., 01:01 (CET)

Ha tovább olvasod, a képletek után ez áll:

Az F = ma alakkal ellentétben ez az összefüggés akkor is érvényes, ha a tömeg idővel változik (például egy rakéta esetében). misibacsi vita 2008. február 13., 22:14 (CET)

ugy jo ahogy vann – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.119.12.26 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 9., 19:35

De jó! Benne van a IV. törvény is! --Ronastudor a sznob 2009. december 28., 17:12 (CET)