Vita:Latin ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nem tudom, hogy mi a magyar megfelelője a cédille-nek (esetleg cedilla???), meg a haceknek. Tud ebben valaki segíteni?

Azt hiszem, a legtöbb ékezetnek nem fogjuk tudni a nevét anélül, hogy meg ne kérdeznénk róla egy nyelvészt vagy tanulót. Ha időm lenne ilyesmire, írnék vmi egyetem nyelvészeti tanszékére, hátha valakinek van kedve segíteni. --grin

Meg az ékezetek nevei:

  • accent acute = éles ékezet
  • accent grave = tompa ékezet
  • accent circumflex = tetős ékezet
    • én kalapos ékezet-et mondtam volna. máshol kúpos ékezet-ne írják. --grin
  • diaraesis = tréma
    • lásd lentebb, de ilyen magyar szó szerintem nem létezik, vagy ha igen, nyomát nem leltem. --grin

Ezek ugye megfelelőek?

Lásd még: Wikipédia:Szavazás

Köszönöm! - Gaja 2004 január 26, 06:56 (PST)

A fentiek szerintem jók; én (különféle források egybevetésével, meg emlékezetemben élénken kotorászva) talán a hacsek, a kúpos ékezet és a tréma nevek felé hajlanék. A tréma biztosan létezik (a dierézist inkább a metrikában használják); a hacsekról meg ugye Sajó cimboráját nevezték el. :-) A cedilláról nem tudok mit mondani, én talán így használnám. Egyébként az ogonek is kétséges lehet. --Adam78

Pallas nagy lexikona[szerkesztés]

Dierézis

(gör. diairésis) a. m. elválasztás: a nyelvtanban olyan magánhangzó.-csoportok elkülönített kiejtése, melyeket rendszerint együtt ejtenek. Jele az u. n. puncta diaereseos (görög szóval trema), vagyis két pont a második magánhangzó fölött, p. lat. aë, levegő, poëta, költő (mert különben igy olvasnák: ér, péta v. pőta).
A versben D.-nek nevezik a hosszabb sornak két félre való oszlását oly módon, hogy az első fél teljes ütemmel végződik; a D.-ben tehát nem a láb közepére esik a sor metszete, mint a ceruzában, hanem két versláb közé s a vers második fele, magában tekintve is, olyan ritmusu, mint az első. D. van p. e hatos jambusban:
Minden vonásomért || egy-egy ország a bér.
D. tulajdonkép ott lehetséges, ahol két ritmusi rend van összetéve egy sorba.

Források[szerkesztés]

Hiányzik még a speciális török és azeri betűkről szóló bejegyzés[szerkesztés]

Beilleszteném ezeket, csak nem tudom az utóbbi betűrendi helyét (talán az angol Wikiben utána lehetne nézni). Ádám 2007. november 14., 23:56 (CET)