Vita:Kijevi Rusz
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Oroszország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. április 12. | |||
| |||
Vita:Kijevi Rusz/Megjegyzések lapról áthozva[szerkesztés]
"A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzseket." Ez azt sugallja, hogy a Kijevi Rusz kizárólag keleti szláv állam volt, pedig nem. Az öt államalapító törzs az angol wikipedia szerint:
Chuds, Slavs, Merias, Veses and Krivichs
A Chuds magyar megfelelőjét nem tudom, de az észtek régebbi megnevezése volt. Megjelenik a komi mitológiában is (mint népnév), miszerint ők lennének a komik misztikus ősei.
A szlávokra itt nem térnék ki, a Merias (Merya) törzsnevet szintén nem tudtam magyarul beazonosítani, de finnugor, azon belül is valószínűleg a finn nyelvek balti ágához tartozó nyelv volt (ez vita tárgya), a középkorban kihalt és a szlávok asszimilálták őket.
A vepsze is államalapító törzs volt, szintén finn nyelv, ma is beszélik még néhány ezren.
A Krivichs keleti szláv törzs volt, az angol wikipedia alapján esetleg (vitatott) eredetileg balti eredetű etnikum. A belorusz etnogenezis fontos tényezője.
Rurik vagy Rürik, a dinasztiaalapító (Rurik dinasztia), varég volt (azaz germán és viking), tehát nyilván volt ilyen jellegű népesség is, legalább a katonai rétegben mindenképp.
Szóval ez az egész pontosításra szorul.
a törzsekelhelyezkedése ezen a képen látható: http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Muromian-map.png
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.115.20.209 (vitalap | szerkesztései) A második térkép nyilván valami nagyorosz nacionalista termék. A moldvai területen és a fekete tenger északi partvidékén kívül, ami akkor kun terület volt, még a székelyföld egy részét is orosz területként ábrázolja.
Keleti szláv törzsnevek[szerkesztés]
„Délnyugaton a drevjanok (Pripjaty és a Horiny déli medencéje), pojanok (a Dnyeper középső szakasza, központjuk Kijev volt), sziverjanok (a Gyeszna, Szula, Pszel, Vorszkla folyók medencéjétől a Sziverszkij Donyec felső folyásáig), tyiverciek (Dnyeszter és a Prut laső folyása), ulicsok (a Dnyeszter, Déli-Bug és Dnyeper alsó folyása), volinyiak (a Nyugati-Bug medencéje), dulibok (a Nyugati-Bug és a Pripjaty felső folyása) és fehérhorvátok (Elő-Kárpátok, Dnyeszter felső folyása) éltek.”
Helyesen. „A PVL krónika a következő törzsneveket ismeri: poljanok, szeverjanok, ulicsok, tivercek, drevljanok, dregovicsok, krivicsek, radimicsek, szlovének, fehér horvátok.” Oroszok
Javítva. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. április 23., 09:04 (CEST)