Vita:I. Iszmáíl perzsa sah

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Ahonc törölte a(z) Image:Cena_de_Batalha_entre_Ismail_Xá_e_Abdul-Khair_Khan-_c.1688.jpg nevű képet: Universally replaced by [[:Image:The_Battle_between_Shah_Ismail_and_Abul-khayr_Khan.jpg]]. Reason was "Was in category "Duplicate", exact duplicate";
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. május 22., 16:46 (CEST)

Nagyapja

Ez megint csak a kákán való csomót keresés volt, vagy nesze semmi fogd meg jól, ami a Hasszánt eltörölte! Nem olyan jelentős kérdés, ezért mindegy végül is, melyik változat marad, nem presztízskérdés, csak egy megjegyzés mindenképp idekívánkozik azok számára, akik kicsit kritikusabb szemléletűek. Mind a két változat létezik: Uzun Hasszán is és Haszán is, főleg annak kell ezt jól tudnia, aki mindig a jólértesültségét fitogtatja, de nemcsak magyaros átiratban: Hassan és Hasan is, viszont a magyarban, mivel szereti a szó belseji geminátákat, azaz mássalhangzókettőzéseket, így a magyaros változatban nem árt ezt tükrözni, hiszen nem Haszánt mondunk, hanem Hasszánt, de aki figyelmen kívül hagyja ezeket, az nagyfokú járatlanságról tesz tanúbizonyságot.Peadar ^vita 2009. január 12., 17:54 (CET)

Nem teccik érteni. (De nem csodálkozom rajta, ennyire ismerlek.) Haszan és Hasszán egyaránt létező arab-muszlim nevek, muszáj különbséget tenni köztük. [Nem írom le őket, mert úgyse tudod elolvasni a különbséget.] Olyan, mintha neked mindegy lenne, hogy valaki Gergő vagy Gergely, noha mindkettő anyakönyvezhető. – A hozzászólás szerzője Mathae (vitalap •  szerk)

Ha talán nem magas lóról oktatna, akkor talán meg lehetne érteni, amit itt felvetnek egyesek a Haszan Hasszán különbséggel, de egyelőre nem meggyőző, mert semmi sem támasztja alá. Másrészt az hagyján, ha nekem nem meggyőző, de itt nem nekem kell osztani az észt, hanem a nagyérdeműnek, tehát illik olyan formával előállni, ami mindenki számára ismert és elfogadott, és persze helyes is, mert "ez a nem írom le őket, úgyse érted a különbséget" az óvodában elmegy, de a tudományos közegben nem! Ezt nem árt figyelembe venni, mert nem egyedül egy ember létezik, aki olvas szakirodalmat, és értően tud hosszászólni, nemcsak az igen tisztelt szerző úr! A Gergő Gergely példa pedig pont a lehető legrossabb példaválasztás, mert abszolút fekcserélhető sok esetben, ugyanis nem kiegészítő disztribúcióban vannak, hanem némely esetben a Gergő felcserélhető a Gergellyel, tehát megint nem tudom, ki az, aki nincs tisztában alapvető dolgokkal, de én inkább befejezem, ez úgyse vezet sehova, én megtettem az észrevételeimet, a többi nem az én dolgom, csak a dilettantizmust nem szeretem, főleg, ha mindentudás mázával van bevonva, és sajnos ezt tapasztalom egyes szerzők részéről.Peadar ^vita 2009. január 12., 19:38 (CET)

Aki pedig Szafavinak nevezi a Szafavidákat, szintén nagyfokú járatlanságról tesz tanúbizonyságot a magyar orientalisztikai-történeti szóhasználatban... de a nyugati szakirodalmat illetően is... bár az amúgy angol nyelvű honlap tényleg így hivatkozik rájuk, nagyon derék módon, eredeti, perzsa alakkal... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 12., 18:28 (CET)

Csak megint önmagamat tudom idézni: The Royal Ark, elég gyakran hivatkozik rá a szerző a szócikkeiben, tehát a nagyfokú járatlanságot az követi el, aki önmagával vitatkozik.:) Egyébként meg arra is felhívnám a figyelmet, hogy a világ és a gondolkodás nem egysíkú, tehát léteznek változatok egymás mellett (Bagratida/Bagrationi/Bagratuni vagy Přemyslidák/Přemysl-ház v. dinasztia) és egyik sem kárhoztatható, kinek melyik tetszik jobban, , melyek szabadon felcserélhetők nincsenek egymást kizáró oppozícióban. Tehát csúsztatni nem érdemes, mert a szakértőről könnyen kiderülhet, hogy "meztelen". És ha idézni tetszik a Royal Arkot, és arra hivatkozni, nem illik utána becsmérelni... Ez nem fair, csak mert nem igazolja azt, az erőltetett álláspontot.Peadar ^vita 2009. január 12., 19:01 (CET)

Vagy itt van még az Ottomán/Oszmán-ház v. dinasztia v. törökösen Osmanlı, de még lehetne itt is sorolni a változatokat pl. ritkább Othman. Na melyik a helyes? Mind és egyik se, pontosabban egyik se kárhoztatható, és az jár el helyesen, aki mindet fölsorolja, persze az már egyéni, ki mit tekint főalaknak. Az téved, aki ezt nem veszi figyelembe.Peadar ^vita 2009. január 12., 19:09 (CET)

Van egy kedves szerkesztő, aki azt szokta mondani: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Te nem tudsz. Magadba nézni sem, úgyhogy a vita parttalan, Pisti. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 12., 21:24 (CET)

Ja, Péter, de hát tökmindegy... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 12., 21:25 (CET)

Kéretik a parttalan offolást berekeszteni, szerintem már Grönlandtól Malajziáig és vissza mindenki tudja, hogy mit tartotok egymásról, ettől tehát legyetek szívesek megkímélni a jelen lapot. Ha jól értem, a probléma Mathae Hasszán–Haszan javítása, amelyről utóbb leírta, hogy e két név nem felcserélendő. Van még további kérdés? Ha valaki ezt vitatja, akkor ezzel foglalkozzunk, és hagyjuk a Gergőket, az örményeket, a cseheket és az oszmánokat. Köszönet! Bennó^fogadó 2009. január 12., 22:17 (CET)

Igazad van, Bennó, a lényeg nem itt van, de nem is a Haszan/Hasszánban, az csak egy jelentéktelen apróság, ezért nem értem, miért kellett olyan érzékenyen reagálni a változtatásra, főleg, hogy nincs is olyan szócikk, de ezek után már lesz szerintem:), csak azért is a Haszan változattal, de az általam sokat idézett mondás mellett, hogy "aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul", amelyet itt nem lehet eléggé hangsúlyozni, létezik egy másik bölcs mondás is, hogy okos enged..., úgyhogy ehhez tartom magam, hiszen aki tökéletesen bebizonyította alkalmatlanságát előttem az általa képviselt tudásban, annak a véleménye lepereg rólam, ha ő mondja, az ő szájából még dicséretként is hangzik, főleg, hogy az ellenkezőjét jelenti, különben nem emelné ki!Peadar ^vita 2009. január 13., 03:32 (CET)

The Royal Ark

Christopher Buyers: The Royal Ark

Ez a honlap nagyon színvonalas, aki mást mond, az tényleg nem ért hozzá. Itt az Európán kívüli uralkodócsaládok vannak fölsorolva országonként, amelyeknek van XXI. századi kapcsolata is, ezért is szerepel közöttük a Szafavi-dinasztia is (Safawi Dynasty) és az Afsar-ház vagy dinasztia is, Afshar Dynasty néven, tévedés ne essék, nem Afsharid formában! Amire én nem azt mondom, hogy rossz vagy helytelen, csak én is az eredeti, az -id(a) képző nélküli alakot részesítem előnyben a családnevek esetében, így jobban áttekinthetőbb, tehát nem a levegőből vagy a kisujjamból szedtem az infót. Erre mondtam én jogosan, hogy valóban dilettáns, és önmagát járatja le, és alapvető dolgokban tájékozatlan az, aki ezt önkényesen megváltoztatja. Azért emelem most ki külön ezt a honlapot, mert éppen az, aki megváltoztatgatja a helyes alakokat, ráadásul mindenféle indoklást mellőzve, az éppen ezt a honlapot használja előszeretettel szócikkei nagy részében, legalábbis ezt tünteti fel, és most meg ezzel ellenkező álláspontot alakít ki, ami enyhén szólva is meredek. Olyat enged meg magának, amit még nagy szaktudású, és elismert tudósok sem engednének és engedhetnének meg maguknak. Tudtommal ilyen kiterjedt és részletes perzsa (iráni) uralkodóház-leszármazásokkal nem is lehet találkozni Magyarországon, könyvtárban sem, én utánanéztem. És manapság az internetes megjelenésnek is ugyanolyan értéke van, mintha hagyományosan jelent volna meg, semmivel sem kisebb értékű, viszont előnye, hogy azonnal frissíthető. Ez hasonló a Gothai Almanachhoz, csak az az európai uralkodóházakat jeleníti meg, bár 1948-ig a világ uralkodóházait is tartalmazta külön kötetben, de kevésbé részletesen, kivéve az Oszmán és egyiptomi uralkodóházakat, meg az albánt, mert hiába európai, de nem keresztény (ezért is szerepel ezen a honlapon az albán királyi ház, azaz a Zogu-ház (The House of Zogu) és királya I. Zog (Zog I), ezeket sem az ujjamból szoptam, de persze számos könyvből van másolatom, mert én minden könyvet olvastam, amit feltüntetek irodalomként, legfeljebb nem tudom bemutatni, virtuálisan nehéz). És a Gothai Almanachnak is van internetes változata, mégha minden évben kiadják könyv alakban is. A lényeg, hogy ez a honlap egy összefoglalója egy nagy tudásnak, képzett és kiváló szakemberek írják, és örülhetünk, hogy szabadon hozzá lehet férni, hiszen felbecsülhetetlen értéke van. Sajnos, múlt évben rövid időre új helyet kellet keresni neki valami miatt, ehhez nem értek, nem tudom pontosabban, de a lényeg, kis ideig szüntelt emiatt, de már újra elérhető egy ideje, és bár még nem minden ország készült el, azokon belül is vannak szó szerint fehér foltok, de hatalmas munka ezt feltenni a netre, a szerző Christopher Buyers írta a megkeresésemre, hogy nagy munka, aki megnézni, az elcsodálkozik, hogy mennyire alapos és részletes és naprakész. Sajnos, most az átállás miatt az iráni és az oszmán rész még nem került vissza, viszont ez nekem el van mentve is meg ki is van nyomtatva papírra (egy szekrényt majdnem megtölt), úgyhogy a neten nem érhető el, viszont a copyright miatt nem tehetem meg, hogy feltegyem ide, de e-mailben el tudom küldeni, aki tamáskodna. csak jelzem, hogy már a Szafavi uralkodók is Irán és nem Perzsia császárainak címezték magukat, így nem áll az, hogy Irán 1935-ben változtatta meg a nevét, ezért is javítottam. Mi európaiak és a világ váltott akkor Irán kérésére. Uzun haszan/Hasszán esetében is sok szakirodalom van a kezemben, külföldi is, hazai is, és mindkét alak előfordul, de a Hasszán a magyar fülnek megszokottabb, ahogy Muhammad helyett a Mohamed, pl. Mohamed Reza császár esetében, és mi magyar olvasóknak készítjük a szócikkeket, és nem csak betűhív eredeti alakot kell feltüntetni, hanem az ismertebbtől kéne haladni a kevésbé ismertebb felé, persze minden változatot fel kell tüntetni megfelelő minősítéssel. Szóval pont az vitatkozik ezzel a honlappal, aki forrásául is felhasználja. Ez mindent elmond. Ennél többet én nem mondhatok. Ez önmagáért beszél. Én tényleg befejeztem, nem a vitát, mert nem is vitatkoztam, csak kifejtettem, hogy miért tarthatatlan az az önkényes vissza-/megváltoztatás, amit nem indokol semmi, csak nem mindenki dolgozik tiszta forrásból, és ezt nehéz egyeseknek elfogadni.Peadar ^vita 2009. január 13., 04:59 (CET)

A Royal Ark tényleg színvonalas honlap, azért használtam. Csak hát angol, ezért a benne foglaltakat le kell fordítani és magyarosítani, ahol lehet. A mérvadó, vonatkozó magyar irodalom egyértelműen az -ida képzős alakot részesíti előnyben. Éppúgy, mint a muszlim uralkodóházak zöménél (Fátimidák, Aglabidák, Abbászidák...) Neked ez esetben az a vita, hogy nem az angol honlap által támogatott alakot használom ezek ismeretében. (Képzeld, a honlap tartalmi kérdésekben forrás csak a cikkhez, formailag nem. Melepő módon azért, mert angol, ez pedig magyar szócikk.) Mindez persze nyilván azért van, mert – veled ellentétben – nem csak azt az egy szem angol honlapot ismerem és használtam a témában.

Hogy a Haszan-ügyről leszállj végre: nem tagadom, a Hasszán kiejtési mód tényleg gyakori a laikus közönség körében, de ők (hozzád hasonlóan) nem tudják, hogy Haszan (حسن – Ḥasan) és Hasszán (حسان – Ḥassān) név egyaránt létezik. A Haszan egyébiránt fényévekkel gyakoribb, hála Mohamed próféta unokájának; utóbbira példa: Hasszán ibn Szábit, Mohamed próféta „udvari költője”. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 13., 18:37 (CET)

Hasszánok: Hogy lásd, mennyire blöff volt, amit állítottál, és hogy mennyire tájékozatlan vagy a témában, ami már kezd egyre cikisebbé válni számodra, mert nincs összhangban a magadról szőtt ábrándoknak, és a lenéző megjegyzéseid csak azt ellensúlyozzák, hogy a tudásod túl sematikus, a gondolkodásod pedig túl mechanikus: Brunei szultánja, Hassanal Bolkiah (Hasszán al-Bolkiah) حسن البلقيه

Marokkó egykori királya: Hassan II of Morocco (II. Hasszán)الحسن a különbség pedig, hogy itt névelővel áll, de ez nem módosít semmit. Azt hiszem több nem kell, hogy a blöff lelepleződjön.Peadar ^vita 2009. január 14., 14:28 (CET)

Uzun Hasszán

Én nem vitatkozom senkivel, csak tényeket állítok szembe tényekkel. Ítéljenek a wikipédista szerkesztők és adminok. Kezemben van Tardy Lajosnak egy tanulmánya, akit laikusnak még a legrosszabb szándékkal sem lehet nevezni, abszolút szakértő a témában, hiszen őnála senki sem ismeri jobban ezt a perzsa-turkomán-türk uralkodót.

Tardy Lajos: Caterino Zenónak, Uzun Hasszán követének útja Grúzián át Mátyás udvarába, Filológiai Közlöny 14, 1968, 471-479.

Már a címe is beszédes (A Hasszán kiemelés tőlem, hogy mindenki jól láthassa), többet nem is kell elmondanom, akit érdekel, minden nagyobb egyetemi könyvtárban meg kell, hogy legyen, és olvassa el, de az interneten is elérhető a MATARKA adatbázisában, csak ott megkell rendelni, ha valakinek szüksége lenne rá, és fizetés ellenében megkaphatja. Tehát, aki nem hiszi, járjon utána. Jobban már nem tudom bizonyítani, hogy az Uzun Hasszán igenis létezik, és a magyar tudományos szakirodalomban is a bevett forma. Ez a magyar rész, többet nem kell bizonygatnom, hogy igazam van, és alaposan melléfogott az, aki hozzá nem értő módon és önkényesen átjavítgatja más munkáját, anélkül, hogy ezt megfelelően alá tudná támasztani, de én sosem beszéltem, és most sem beszélek a levegőbe, ha valamit állítok, akkor azt tudom bizonyítani, különben nem írom le. Ez volt a magyar rész.

Az idegen nyelvű változatnál pedig csak el kell kirándulgatni az Uzun Hasszán angol nyelvű szócikkére itt a wikin, és a vak is láthatja, hogy 'Uzun Hassan a főalak. Arab írással: اوزون حسن, a Hasszán kiemelés tőlem, de ha nem elég egyértelmű, a fordított írás miatt itt az első szó az, aki nem ismerné az arab írást. És akkor látogassunk el a Hasszán szócikk értelmezéséhez. Meg lehet nézni, de én azért idézem magyarul is. A Hasszán arab név, melynek jelentése "jóképű", "jó", "férfias", erős. Ejtési változatok: Hasszán, Haszan stb. Haszan egy sz-szel pedig azért használatos, mert a gemináta (dupla) sz nincs a törökben. És egyébként semmi különbség a Hasszán és a Haszan között helyesírásilag حسن, és erről még az is meggyőzödhet, aki nem ismeri az arab írást, az egyezés nyilvánvaló, tehát nem is különböző nevek, csak változatok, mint a magyarban az András és az Endre (Ez a jó példa ide, Gergely megint csak melléfogás volt). Egyéni ízléstől függ, kinek melyik tetszik a történelmi neveink közül: I. András vagy I. Endre, amint tetszik látni, mindkettő kék, tehát mindkettőt felvette a wiki, hiszen ki venné a bátorságot, hogy a másikat lelaikusozza csak azért, mert nem azt a változatot részesíti előnyben. Az látható, hogy a Haszan változat is él, én nem is tagadtam, de mivel a Hasszán létjogosultságát megkérdőjelezték, ezért fel kellett emelnem a szavam, ha valami hozzá nem értést tapasztalok. Tehát meggyőzödhettünk egy újabb nagy blöff kipukkadásáról. Ezek után kérném, hogy megfelelően álljanak hozzá a kérdésben az ítészek, és az Uzun Hasszán mint főalak mellett az Uzun Haszan mellékváltozatot is fölvehetjük, és föl is kell vennünk, és jelezni illik, hogy az is létezik.

Tehát a történeti hagyományban az Uzun Hasszánnak van elsőbbsége, ezért ennek kell a fő helyen lennie. És a laikus jelző, mint látszik, visszaütött, de ezzel kapcsolatban még annyit, hogy nekünk iit a wikin a tudományos ismeretterjesztés is a feladatunk, így a tudományosság mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy laikusok is olvassák (és szerkesztik is, lásd fő kritikusom), tehát minden fellelhető alakot fel kell tüntetnünk, de főalakká azt kell tenni, ami a legelfogadottabb, legismertebb, és a magyar nyelv szabályainak és helyesírásának is megfelel (egy nyelvészetileg képzett embernek nem kell magyaráznom, hogy a magyar megkettőzi az idegen szavak mássalhangzóit szó belsejében általában. vö. ráddzsa, bár ezt rádzsának írjuk, boddza, bár bodzának írjuk stb.), a Hasszán pedig ilyen, és ez filológiailag is a helyes alak. Ezt sikerült megfelelően alátámasztanom a megfelelő tudományos cikkel is a magyar szakirodalomból.

Ezek után az én változtatásom semmibe vételének a korrekcióját kívánom, amit ebben a szócikkben tettem meg, és ami úgy lett kijavítva, hogy nem is volt alátámastva, de nem is volt jogos, márminthogy olyan nem létezik. Ezért kérek mindenkit, hogy legközelebb hátrább az agarakkal, jól dokumentálja az, aki semmibe veszi a munkámat, mert nem beszélek a levegőbe, nem tettem volna, ha nem lennék róla meggyőzödve, és nem tudnám alátámasztani. és ezek után is megteszem, ha hibát találok, mert feljogosítva érzem magam, ha nekem van igazam, végülis ezért regisztráltam ide, nem másért, nem rombolni jöttem.

Az Afsar javítást is kérem ugyanígy kezelni, és máskor tessék körültekintőbben törölni olyan változatot, mely kiállja a tűzpróbát, és ne legyen az az indoklás, hogy rossz, mikor az a jó és helyes, mégha léteznek változatok is, de ezeket máshogyan kell megtenni, nem rombolással.Peadar ^vita 2009. január 14., 13:40 (CET)

Válasz (röviden, hátha te is leszoksz a felesleges locsogásról)

Találtál egy álláspontodat megerősítő szakcikket, bravó! Ez ám a perdöntő érv: Tehát a történeti hagyományban az Uzun Hasszánnak van elsőbbsége, ezért ennek kell a fő helyen lennie. Egy egész magyar cikk, amit a címéről ismersz, mert semmi egyéb közöd nincs a témához! Mondok mást: a témában szintén erősen elmélyült Nyitrai István (aki törökös és iranista) a szócikkben hivatkozott tanulmánya pedig Uzun Haszanként említi, így, ahogy írom. No, akkor most mi lesz? Mégsem a Hasszánnak van elsőbbsége? 1:1?

Térj már magadhoz, és ne vívj eleve vesztes szélmalomharcot. Úgyanúgy jársz, mint Zoguval. Kapj már az agyadhoz, ember! TE magyarázol NEKEM bármit is az arab nyelvvel kapcsolatban? TE tudsz bármit is jobban? TE pocskondiázol engem, mint laikust? Ez már nem siralmas, nevetséges. Azt hiszem, véleménykérést fogok kiírni a viselkedésedről, hogy megtudjam, a többiek miként értékelik a magatartásodat.

A további megjegyzéseidet már nem szándékozom elolvasni a vitalapon, tudniillik nem vagy vitapartner - éld ki máshol, mással a komplexusaidat. Mondjuk a szakterületeden, ahova én be nem tenném a lábamat, mivel veled ellentétben ismerem a korlátaimat. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 14., 18:23 (CET)

Véleménykérés

Csak tessék, kérj nyugodtan véleménykérést rólam, állok elébe, én nem vagyok ideges, ki lehet zárni, ezt lehet elérni vele, de ettől még az igaz lesz, amit leírtam, és azt még érdemben nem cáfoltad meg. Én nem tudom, te mivel foglalkozol, itt csak annyit lehet tudni, amit elmond az ember magáról, én csak annyit mondtam, hogy nyelvészet, abba az arab is belefér, tehát abszolút szakterület, persze lehet, nem mondtam igazat, de nem ez a lényeg, hanem az, amilyen munkát végez itt, mert az minősíti az embert, aztán lehet 3 doktorátusa is az illetőnek, ha halvány lila gőze sincs a dolgokhoz. Te vagy ideges, mint ahogy általában az, akinek nincs igaza, engem nem érdekel kicsoda-micsoda vagy, csak amit csinálsz itt, az feleljen meg az általad is és a wikipédia által támasztott követelményeknek. Ha valaki jól csinálja, azt elismerem, de ha nem megfelelően és nem szabályszerűen, ahhoz mért kéne tapsolnom. Ha bizonyítottad volna rátermettségedet, nem lett volna ez a konfliktus közöttünk, éppen azért alakult ki, mert a szakértelmed és a tudásod megkérdőjelezhető. Nem állítottál szembe semmi érvet, amit itt felvetettem, csak folyton hátulról támadsz. Ez a véleménykiírás is csak ezt a célt szolgálja, de állok elébe, azt hiszed, ha ellehetelenítesz, akkor neked lesz igazad.

Idézet: "TE magyarázol NEKEM bármit is az arab nyelvvel kapcsolatban? TE tudsz bármit is jobban? TE pocskondiázol engem, mint laikust?" Miért, ki vagy te, és te hibátlan vagy? Nincs tévedhetelen ember. Mint mondtam, itt nem kell bizonyítványt mellékelni, bizonyítványt kiállítja rólad az a munka, amit leteszel az asztalra, én ez alapján mondtam rólad, hogy lehet igaz, amit magadról állítasz, de akkor inkább nézz magadba, mert az a tudás nagyon szegényes, ráadásul, ha arabot és perzsát meg történelmet tanulsz még, akkor nem diplomáztál még, tehát még nem vagy avatott szakember, akkor mire föl játszod a szakambert, hogy te mindent tudsz, és ráadásul mindent jobban tudsz. Én csak ezt kértem számon, jogosan, de te övön aluli ütésekkel vágtál vissza. Igazából a semmin vitázunk, mert egyik alak se helytelen, csak te úgy állítottad be, hogy csak a tied kizárólagos, és amit én képviselek, az rossz, holott alternatívák. Mindegyik használatos, mind az Uzun Haszan (te is egy példát hoztál, döntetlen, na és mit változtat, te azt mondtad, a Hasszán alak nincs, tudományosan meg főleg, én meg azt bizonyítom, de igenis, tudományosan is) mind az Uzun Hasszán, mind az Afsarida-ház, de van Afsárida és Áfsárida változat is a magyarban, tehát akkor kicsit furcsa a te szádból számon kérni, hogy én milyen alapon jelentem ki, hogy melyik az elsődleges. Ha nem gondolkozás nélkül cselekednél, hanem utánanéznél előbb, hogy mik is szerepelnek az irodalomban, akkor talán esne csorba a renomédon, és a nárcizmusod sem szenvedett volna csorbát. Egy valódi szakember ugyanis mérföldekről felismerhető, megfontolt, körültekintő, és biztos a dolgában, és oda-vissza ismeri a témát, tehát nem fog mellé olyan esetekben, amelyek egy egyszerű utánanézéssel elkerülhetők lettek volna. (A Zogut meg ne keverd ide, mert ez azt jelenti, csak erővel lehet az ellenvéleményt kicsikarni, ha máshogy nem megy, és pont a te szádból nem hangzik valami jól az "aggodalom" miattam, mert abból inkább nem kérek, ne félts te engem)

Nem kívánom a szót szaporítani, veled szemben tényleg felesleges, meg Bennó is megmondta, ez a MI SZEMÉLYES PROBLÉMÁNK. Tehát megkérlek nyomatékosan, hogy csak abban az esetben írj le, javíts ki bármit is, ha körültekintően megvizsgáltad, és azt megfelelően támaszd is alá, mert az nem érv, hogy csak te tudod egyedül jól. És a szócikkírásban is járj el körültekintően, és ha valaki megbírál, ne változtasd csak azért vissza, mert nem tetszik, ha hibát találnak a munkádban, előbb gondolkodj, és utána cselekedj!Peadar ^vita 2009. január 14., 21:37 (CET)