Vita:Helyesírás (Osiris)

Az Osiris kiadó Helyesírás Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila 2004-ben megjelent könyve sem az, amit a címe mond, hanem az, amit az alcíme mond. Minden valamilyen szótár ugyanis egyúttal helyesírási szótár is, ha megfelelő emberek készítették.

Alcímek a borítóról: Idegen szavak szótára, nyelvtan, nyelvtörténet, nyevhelyesség, szólások és közmondások, szövegalkotás, stílus, nyelvváltozatok, szinonimaszótár, értelmező szótár
anonim hozzászólás; szerzője 86.134.122.119

Amit említesz, azok nem alcímek, hanem A Magyar Nyelv Kézikönyvtára c. sorozatnak a következő években megjelenő tagjai. A felsorolt témákról ebben a kötetben csak érintőleg esik szó; ez a kötet a sorozat első tagjaként kimondottan a (magyar) helyesírásról szól. -- Adam78 ✉ 2005. november 5., 13:32 (CET)

OH. (pont?!)

Ne haragudjatok, de picit idétlenül néz ki egy csupa nagybetűs rövidítés mögött a pont ["."]. A MÁV után sincs pont, az AB (Alkotmánybíróság) után sem írunk pontot, de az OTP után se szokás, csak azért mert rövidítés. Szerintem biztos benne van abban a "magyar Dudenben", hogy ezek után nem teszünk pontot. Bár gondolom könyvespolcdísznek sem utolsó... 141.24.43.52 (vita) 2011. december 12., 08:38 (CET)

Ezzel csak egyet lehet érteni, pláne, hogy helyesírási munkáról van szó, ez a cipésznek nincs rendes cipője szindróma. A wikipédistáknak kicsit visszább kellene venniük ebből a "mi vagyunk a 21. századi magyar etalon" komplexusból. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 149.200.16.217 (vitalap | szerkesztései)

Szerintem ennél idétlenebbnek néz ki, amikor egy betűszó esetén rövidítésről beszél valaki. Csaxólok, a kettő nem ugyanaz. Vagy az idézőjelet nem képes megkülönböztetni a macskakörömtől. Na erről ennyit. A létrehozáskor történt egy hiba, ebből általánosítani, és fölényeskedve rámutatni a hibára elég tard dolognak tűnik. Talán attól kéne megkérdezni, aki létrehozta a lapot (@Adam78:), és a szerkesztési összefoglalóiból is látszik, hogy mindig ponttal használja ezt a mozaikszót. A probléma azonban nem ilyen egyszerű, mivel mozaikszavak tulajdonnevekből képezhetők (MÁV, AB, ÁFÉSZ mind ilyen), az Osiris könyvkiadó Helyesírása azonban nem tulajdonnév. Az Osiris a kiadó neve, a mű címe Helyesírás, az Osiris Helyesírás egy megnevezés, amiből rövidítést a B.ú.é.k mintájára lehetne képezni, azaz O.H. A jelenleg használt OH. tehát tényleg helytelen, de nem a pórnép között elterjedt OH változat lenne a helyes, hanem az O.H. Szóval csak ennyi röviden az okoskodásról. – LA^pankuš 2018. december 28., 12:00 (CET)

„Sok rövidítés azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját, például: Ft (= forint), ÉNy (= északnyugat), ÉKsz. (= Magyar értelmező kéziszótár).” AkH.¹² 277.

Egyes közkeletű nyelvészeti szakkönyvekre következetesen ilyen összevont alakkal hivatkoznak (a főbb kezdőbetűk egybeírt együtteséből alkotott betűszó, a legvégén ponttal). Maga az akadémiai helyesírás(i szabályzat) rövidítése is ilyen: AkH. Hasonlóképp: MHSz.: Magyar helyesírási szótár, ÉKsz.: Magyar értelmező kéziszótár, Nszt.: A magyar nyelv nagyszótára, TESz.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, IdSz. Idegen szavak és kifejezések szótára stb. (Továbbiak itt, egyéb rövidítések között.) Ez mindenesetre bevett szokás; gyakorlatilag úgy is mondhatjuk, alszabály. Egyébként másutt is van erre példa, pl. Bp., Mo., NB., Pf., Szt., Ui., lásd AkH.¹² 284. Ádám ✉ 2018. december 28., 12:28 (CET)

Apróban megjegyzem, hogy ez az eset nem illeszkedik szorosan mondjuk az AkH. vagy a TESZ esetéhez, mert az Osiris Helyesírás, amiből a rövidítés képződik, nem egy cím magában. A címet fel lehet fogni tulajdonnévként (egy mű egyedi azonosítója). – LA^pankuš 2018. december 28., 12:58 (CET)