Vita:Hővezetési tényező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mivel nem értek hozzá, az elavult fogalom volta miatt egyértelműsítővé alakított hővezetőképességből ide menteném a tartalmat, hogy aki tudja, dolgozza össze, aztán ami nem kell, törölje:


Átirányítás a "Hőmérséklet-vezetési tényező" oldalra[szerkesztés]

A "Hőmérséklet-vezetési tényező" lapon található képlet és szöveg azt sugallja, hogy NEM UGYANAZ a "Hőmérséklet-vezetési tényező" és a "Hővezetési tényező". Ezek miatt az átirányítás megtévesztő! Tegyük ezt helyre; segítsetek! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.132.150.154 (vitalap | szerkesztései) 2011. november 29., 09:20‎

Anon javítási kérése[szerkesztés]

A "Hővezetési tényező" és a "Hőmérséklet vezetési tényező" Wikipédia oldalakon egyaránt szerepel a hővezetési tényező különböző anyagokra megadott értékeinek táblázata. Ezek az értékek a két Wikipédia oldalon nem egyeznek. Kérjük a források felülvizsgálatát, hogy a két adatsor egyező legyen. Üdvözlettel: István. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.166.124 (vitalap | szerkesztései)

--Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. április 1., 12:28 (CEST)[válasz]

Érzet[szerkesztés]

„A hővezetés jelenségét ismerjük a gyakorlatból: tegyük tenyerünket egy fa asztal lapjára, majd ugyanebben a helyiségben egy (nem melegített) fém felületre. A két felület valószínűleg ugyanolyan hőmérsékletű, azonban mivel a fém hővezetési tényezője nagyobb, így azt hidegebbnek fogjuk érezni, mert gyorsabban, jobban vezeti el tenyerünktől a hőt.”

Nem lesz ugyanolyan hőmérsékletű, ugyanis a hőszigetelő felület azonnal felveszi a tenyér hőmérsékletét, a hővezető felület azonban nemcsak lassabban melegszik, hanem a tenyér érintkező felületének hőmérséklete is csökken. A hőérzet az jó, a magyarázat nem annyira. --Sepultura vita 2015. február 14., 18:36 (CET)[válasz]