Vita:Geoid

Ha matematikailag nem írható le, akkor hogyan lehet a kontinensek alatti meghosszabítást értelmezni? Az elképzelésen, a kimondáson, esetleg a szabadkézi rajzon túl mi az a módszer, amivel a szintfelületet meghosszabbítjuk?--Ezévembere Godson ^fóruma 2007. január 8., 12:38 (CET)

Mivel közel egy éve válasz nélkül árválkodik a kérdés (bár azóta a szócikk részben választ ad rá), ideje, hogy válasz érkezzen. Arról van szó, hogy a geoid valójában geofizikai (tágabb értelemben vett fizikai) fogalom; a nehézségi erőnek a közepes tengerszinttel egybeeső nívófelületét értjük alatta. Ez - bár konkrét helyzetét meghatározni nehéz - definíció szempontjából megfelelő, hiszen minden (földrajzi) felszíni pontra vonatkoztatva (a pont „alatt” és „felett”) értelmezhető. Ennek megfelelően a kontinensek alatti pozíció esetében nem „szabadkézi rajz”-ról van szó. 2007. december 28. 23:40 (CET) -- Bazsola

A Mértani testek kategóriába való sorolást eltávolítottam, ugyanis a geoid (ha most geometriailag is tekintenénk) semmilyen szempontból nem szabályos, ezért nem mértani test. (A témával kapcsolatos ellipszoid, illetve forgási ellipszoid persze az.) Ugyanakkor besoroltam az egyelőre még nem létező geofizika kategóriába. 2007. december 29. 01:00 (CET) -- Bazsola

Nem kell szabályosnak lennie ahhoz, hogy mértani test legyen. A tér bármely $T\subset \mathbb {R} ^{3}$ összefüggő részhalmaza lehet mértani test, tehát teljesen indokolt volt a mértani test kategória. Rob ^{beszól} 2007. december 29., 12:06 (CET)

De ha minden test = mértani test, akkor mi értelme van a besorolásnak? misibacsi ^vita 2007. december 29., 22:28 (CET)

test ≠ mértani test. A test lehet algebrai test és emberi test is. Rob ^{beszól} 2007. december 29., 23:08 (CET)