Vita:Doppler-effektus
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Csuja (vita), értékelés dátuma: 2017. január 27. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Nem jó[szerkesztés]
Ez állt a lapon a régi tartalom helyett. Valami értelme biztos van, csak nekem nincs türelmem-kedvem-időm ezzel bajlódni. A régi cikk úgy jó ahogy volt.
Doppler effektus, Speciális relativitás?
A Michelson kísérlet, nem várt eredménye, vezetett el a speciális relativitás fogalmához. Azonban, ha részletesen kidolgozzuk a Doppler effektusban rejlő minden jelenséget, rájövünk, hogy nincs semmi, ami eltérne a hagyományos fizika elveitől. Miről van szó: A Doppler effektus frekvencia változásokról beszél. Azt mondják, hogy az ember a frekvenciát érzékeli. Ez nem igaz, mert elsősorban a frekvencia, csak akkor jelent egy hang magasságot vagy szint, ha a másodpercen belül a hullámhosszak egyenlők. Az ezer Hz-es frekvencia, ezer hullámot tartalmaz, egy ms-os periódussal, de ha helyettesítem a hullámokat, amelyben megtartom az ezres számot, de különböző periódusúak a hullámok, már annyi hangmagasságot hallok, ahány hullámhossz létezik az egy mp-en belül. Az ember, s minden más érzékelő, a hullám hatásidejét (periódusát), formáját és annak intenzitását érzékeli, ha az eléri az ingerküszöböt, . Nem számolja össze a hullámokat. A hang- ill. fényforrás, nem rendelkezik hullámhosszal, csak periódussal. A hullám hossza a térben jön létre, amikor a hullám sebessége és a forrás sebessége együttesen határozzák meg annak méretét, a mozgásirány szerint, amelynek mérete; lambda = T(c +- v). A már kibocsátott hang- ill. fényhullámnak a hatásidejét érzékeli bármely érzékelő, amelynek értékét a hullám sebessége és az érzékelő sebessége – a mozgásirány szerint – közösen határozzák meg, amelynek értéke; T = lambda/(c +- v). Egy visszaverő felület két lépésben változtatja meg a hullám periódusát; első lépésben a becsapódás alkalmával és második lépésben a visszaverődés alkalmával. Ezen az elven működik a Police Radar is (más képlettel, de azonos eredményt ad), amelynek van egy precizitás hiánya is, amely abból adódik, hogy a készülék is mozog a térben. Ha ebből a szemszögből elemezzük a jelenséget, azt tapasztaljuk, hogy egy, relatív nyugalomban levő forrás – érzékelő rendszer, ha mozgásba van sem változtatja meg a hullámhosszat (ezt ismerték eddig is). Azonban ha relatív nyugalomban van egy fény vagy hang visszaverő felület és érzékelő rendszer, a mozgással megváltozik a hullámhossz is, amelynek növekedése független a mozgás iránytól. Ezt kísérlettel igazoltam hanghullámokkal. A Michelson & Morley kísérlet kimenetelét is ez a jelenség határozzam meg. Azt találjuk, hogy nem csak az út lett hosszabb, hanem a hullám periódusa is. Ha a készülék vízszintes helyzetben van, szinte minden irányban hullámhossz változás jön létre, a fénysugarak mindkét utján. Ugyan így tér el az idő, a Haffele & Keating kísérletben is, az atomórák hullám periódusa növekszik meg.
Tehát: nincs időtágulás (az idő, a megismerés, tájékozódás segédeszköze, akárcsak a Nulla), van fényvezető közeg. Ez a jelenség is a hagyományos fizika része, s nem relativitás.
Szocs Sandor, Romania
--Gergo 2006. október 22., 10:16 (CEST)
Esetleg[szerkesztés]
Nem lehetne ez az oldal Doppler-hatás? Mégiscsak magyarosabb... --Burumbátor társalgó 2006. október 22., 10:32 (CEST)
Vöröseltolódás[szerkesztés]
Régóta nem látok jól ebben a kérdésben és az általam megkérdezett fizikusok csak maszatolnak. Szeretném az okát megtudni ennek a mondatnak:
- A távoli galaxisok vöröseltolódását az Univerzum tágulása okozza, nem Doppler-effektus.
Az enwikiben egy ideig még agresszívebben fogalmaztak, valahogy úgy, hogy óriási tévedésban van aki azt hiszi, hogy a galaxisok vöröseltolódását a Doppler-effektus okozza. Nos, ezt a POV mondatot azóta kivették és maradt ez:
- For relatively nearby galaxies, the velocity v can be estimated from the galaxy's redshift z using the formula v = zc where c is the speed of light. For far away galaxies, v can be determined from the redshift z by using the relativistic Doppler effect. However, the best way to calculate the recessional velocity and its associated expansion rate of spacetime is by considering the conformal time associated with the photon traveling from the distant galaxy. In very distant objects, v can be larger than c. This is not a violation of the special relativity however because a metric expansion is not associated with any physical object's velocity. in en:Cosmological redshift
Asszem ez összhangban van azzal, hogy éles kifejezéseket nem használ a tudomány ebben a kérdésben (maszatol), mert hogy nincs is éles válasz erre. Nekünk is ezt kéne követnünk. Mozo 2006. december 22., 08:11 (CET)
Észrevétel[szerkesztés]
"Ha viszont mozog felém, akkor gyakrabban, mert egyre közelebbről jönnek a labdák."
Nem fogsz hamarabb labdát kapni mert 1mp-ként dobálják a labdákat :) Maximum a labda energiája változik. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.131.69.13 (vitalap | szerkesztései) 2011. február 20., 19:39
Neki 1 másodperc, neked viszont kevesebb telik el 2 labda között, mivel feléd mozog, aki a labdákat dobja. Gondolj arra, hogy a labda sebessége ugyanannyi, de egyre kevesebb utat kell megtennie! misibacsi*üzenet 2011. február 21., 18:14 (CET)