Vita:Brian Greene

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Fizikai témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hibák

szerintem az öszes eddig ismertetett valós vélt akár bizonyitott elmélet legfőbb hibálya hogy alapvetően koprábbi elméletekre épit{mégha kis mértékben is}ezzel rossz alapot adva a további elméleteknek.a tudományok alapvető igazságait alapjaiban rengetné meg "ha"a jelen kor tudósai elméleteiket nem bizonyos iskolákban szerzett un alaptudásukra alapoznák hanem olyan nem kapcsolódó területekről beszerzett infókat próbálnának ősszefogni mint ........? de erre még nem biztos hogy kész az Ember

Egyetértek, a matematikában néhol pl. kifejezetten tettenérhető az interdiszciplinaritás hiánya (pl. filozófiai képzetlenség) miatti torzulás, sőt az ilyesmi sokszor súlyos paradoxonokhoz és válságokhoz vezet. Ha Frege vagy Russell komolyan ismerte volna Arisztotelész vagy néhűány skolasztikus munkásságát, a Russell-paradoxon nevű cikkünk nem is születhetett volna meg (mivel a paradoxon nem létezne, vagy valami ókori filozófusról lenne elnevezve). Sajnos a helyzet inkább rosszabbodik e tekintetben, hogy a profitorientált gazdasági fejlődés felfalja az alapkutatásokat.Gubb 2005. január 9., 14:46 (CET)