Vita:Bendefy László
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. - Budapest, 1977. augusztus 13.) magyar mérnök, geologus, történész.
1928-ban a budapesti Műegyetemen általános mérnöki, 1929-ben a budapesti Tudományegyetemen geologus doktori diplomát szerzett.
1924-1929 között a Vas megyei múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte, és folytatta a korábban megszakadt baltavári (ma: Bérbaltavár) őslénytani ásatást.
1928-tól a Pest megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulatnál, majd a következő évben a M.Kir. Államvasutaknál dolgozott, mint mérnök.
1929-ben a M. Kir. Állami Földméréshez került, ahol először háromszögelési munkákat végzett, majd 1943-tól a szintezés területén dolgozott. 1946-ban megbízták egy "Jövedéki Mélykutatás" nevű ügyosztály megszervezésével és vezetésével. A felsőcsatári talkumbánya és a sóshartyáni "Jodaqua" gyógyvízforrás feltárása szerepel az ügyosztály eredményei között.
Az ügyosztály megszűntével 1949-ben visszatért a szintezéshez, 1959-ig volt a felsőrendű szintezés vezetője. Az 1956 évi dunaharaszti földrengéssel kapcsolatban fölfigyelt a földrengést megelőző és azt követő földkéregdeformáció létezésére és rámutatott annak meghatározása lehetőségére. "Szintezési munkálatok Magyarországon" c. értekezéséért 1958-ban megkapta a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot.
1959-ben megvált a szintezéstől és a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet-ben (VITUKI) tudományos főmunkatársként dolgozott tovább. "A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása" c. szakdolgozatával 1972-ben elnyerte a "Földtudományok Doktora" tudományos fokozatot.
1936-ban Rómában alkalma nyílt a Vatikán levéltárában kutatásokat folytatni, ahol több ismeretlen, Juliánusz barát útjára vonatkozó iratot lelt föl. "Az ismeretlen Juliánusz" c. könyvének jövedelmét felajánlva az akkor ugyancsak Rómában dolgozó Antal Károly szobrásszal együtt, megfelelő támogatást szerezve megszervezték Juliánusz barát szobrának fölállítását a budai Várban; a szobrot 1937 június 27-én leplezték le. További őstörténeti kutatásairól több más könyvben adott számot.
Utolsó éveiben az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában számos értékes térképet kutatott fel és vett katalógusba.
Művei : - A baltavári ásatások 70 éves története (Szombathely, 1927) - A magyar Alföld őstörténete (Kaposvár, 1929), - Belsőkontinentális kéregmozgások Csonkamagyarország területén
(Pécs,1932),
- Az ismeretlen Juliánusz (Bp.1936), - Fr.Juliánusz utazásának kéziratos kútfői (Bp.1937), - Kummagyaria (Bp.1941), - A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa (Bp.1942), - Magna Hungaria és a Liber Censuum (Bp. 1943) - A magyarság és Középkelet (Bp.1945), - Szintezési munkálatok Magyarországon 1820-1920 (Bp.1958), - A magyar geodézia reformkora 1890-1920 (Bp. 1970), - A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Társszerző V.Nagy
Imre (Bp.1969)
- Mikoviny Sámuel megyei térképei (Bp.1976),
Forrás : A 100 éve született Bendefy László élete és művei (Marosvásárhely, 2004)
Neve[szerkesztés]
Nekem van szerencsém két művét is eredeti kiadásban birtokolni. Mindkettőben Bendefy-Benda László néven szerepel. Tudja valaki ennek az okát? – LA
pankuš 2012. május 25., 23:59 (CEST)
Hülyeséget kérdeztem. Csak olvasni kellett volna... – LApankuš 2012. május 26., 00:09 (CEST)
Viszont ha a művei ilyen néven jelentek meg, nem kéne átnevezni? Az a baj, hogy csak azt a kettőt ismerem, ami nekem megvan. A többiben hogyan írja vajon? – LApankuš 2012. május 26., 00:11 (CEST)