Vita:Barokk

Erotika

Mathae azt írta, hogy a hozzászólás tárgya csak a rokokóban volt. Én több könyben is olvastam, hogy ez már itt megjelent, + ezt tanítják... --NZs 2005. június 1., 16:04 (CEST)

Én elhiszem, ám ez így elég pontatlan. Tekintve, hogy itt az erotika nem a pajzán földi örömök megjelenését jelenti (jó kis katolikus megújulás lenne az...), hanem a már-már testi extázisként megélt istenélményt. Felteszem, hogy példának Bernini:Szent Teréz extázisa c. szobrát emlegetik. Hát, szerintem az nem éppen erotikus dolog, ha az embernek látomása van. Más kérdés, hogy hasonló "kórtünetekkel" éli meg, de azért ez nem ugyanaz.--Mathae 2005. június 1., 16:31 (CEST)

Racionalizmus?

Még valami. A reneszánsz racionalizmus eléggé furán cseng - inkább a humanizmust, emberléptékűséget, kiegyensúlyozott harmóniát mondanám. Elvégre az antik mitológiához való visszatérés nem éppen racionális dolog. A racionalizmust inkább a felvilágosodás és (neo)klasszicizmus kapcsán emlegetném.--Mathae 2005. június 1., 16:48 (CEST)

Kis cikkek

Nem kéne a többi témát is apróbbera bontani, mint ahogy én tettem a barokk zenével? --NZs 2005. szeptember 24., 15:00 (CEST)

Lehetne, de kellenének jelentkezők. Feleslegesen ne csináljunk piros linkeket, esetleg csonkokat. Szerintem.--Mathae V 2005. szeptember 24., 15:31 (CEST)

ha már szét akarjátok szedni, akkor viszont legyen egy lap a késő barokk mávészetnek, ha még nincs. egyébként szerintem nem kellene User:Satak Lord

Alapvető szakmai ellenőrzésre volna szükség

Próbálok itt-ott egy kis gyorstalpalo javítást tenni, de alapvetően nem értek a barokkhoz. Csak látom, hogy több helyen nagyon nem stimmelnek az alapvető kijelentések. Én például barokk faragott bútorok közt nőttem fel, és a cikk által kijelentett értékítéletek egy része köszönő viszonyban sincs az általam látottakkal.

A cikk nem említi azt a közhelyet sem, hogy a barokk ott is ki van faragva, ahol normál körülkmények közt az ember nem látja. És valóban, a padlón csúszó-mászó gyermekként, a velencei tükör asztala alá bemászva számomra természetes, hogy annak lábazata hátulról is gazdagon kifaragva.

Problémás a barokkot ilyen mértékben a katolikus egyházhoz kötni. Komoly vallási ébredés söpört végig katolikus vonalon is a reformáció következtében. De protestáns körökben is: ne feledkezzünk meg a barokk felénél bontakozik ki a pietizmus. A petisták nem szenteskedő emberek, hanem a hétköznapokban, a világ valóságában találják meg és hírdetik a megtérés értelmét.

Problémás a világias reneszánsz utáni vallási ébredést a világtól való álomszerű elrugaszkodásként interpretálni, még akkor is, ha fel tudunk sorolni írókat, akik mindezt így élték meg.

Barokk a Teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője.

Ezt hírdetik a barokk művek, legyen az épület, bútor vagy zenemű.

Ezt nem érti a reneszánsz ember, az önmagát istennel összetévesztő ember, akkor és ma.

Barokk egy hatalmas világnézeti ébredés a reneszánsz után.

Hogy a reneszánsz miért segítette a reformációt? (1) mert kritikára bátorította az embereket, és így nem csak az ateizmusba hajló, hanem éppenséggel a hivatalos egyháznál mélyebben hívő is bátrabban szólalt meg; (2) másfelől a reformáció egy ponton szakított is a reneszánsszal, lásd Luther és a kortárs humanisták kapcsolatát.

Éppen ez utóbbi okán felmerül bennem a kérdés, hogy szakmailag helyes-e akár a barokk kezdetét is kizárólagosan a római katolikus egyházhoz kötni.

Hiszen a reneszanssz humanizmussal való szakítás és a barokkos rendes átgondoltság, kidolgozottság már Luther életében előtérbe került.

Jó lenne, ha valaki hozzáértő az egész cikket, az alapvető kijelentések szintjén áttekintené.

prohlep ^vita 2008. december 15., 11:49 (CET)

Nagyon szépen köszönöm az észrevételeidet! Igazad van, a cikk nagyon problémás, és sajnos ez a helyzet az összes művészettörténeti cikkel (kiváltképp a szecesszió, a romanika és a gótika borzalmas). Itt még ráadásul az irodalomtörténet is bejön, ami igencsak megnehezíti a helyzetet. Jelenleg egyedül foglalkozom azzal, hogy az egyes cikkeket átírom. De még csak Mezopotámia és Egyiptom van meg (utóbbi már közel a finishez). Egymagam ezt a munkát nem tudom véghez vinni. A barokknál az a helyzet, hogy könyvtárnyi irodalma van, amit egyedül képtelenség feldolgozni. Egy nagyon jó könyvet ismerek: Kelényi György: A barokk művészete, ez viszont nincs nálam kéznél. Az ilyen átírásoknál egyébként a Zádor Anna és Genthon István szerkesztette Művészeti Lexikon alapján haladok, ami enyhén szólva is elavult. Így csak én is sajnálkozni tudok.

A barokk kezdetéről való vita egyébként értelmetlen. Egyrészt, mert a Luther életében történt szembefordulás a reneszánsszal egyértelműen a manierizmus már régóta polgárjogot nyert fogalmával rokonítható, ez pedig semmi esetre sem azonos a barokkal. Másrészt, mert a cikkben ismertetett wölfflini stílustörténet már szintén elavult, a művészettörténet azóta más módszerekkel kísérletezik, Wölfflin rendszerét egyébként már életében rengeteget kritizálták. (hogy miért ezt használják mégis az iskolai oktatásban, rejtély). Szvsz a barokkot nem korstílusként, nem stílusként, nem világnézetként kellene tárgyalni, hanem fogalomként. Ahogy megfigyeltem, a barokk szót egyre inkább általánosabb értelemben véve használják: valaminek az eltúlzása, kicsavarása, így beszélnek a hellenisztikus művészet barokkjáról stb. Ezt mind szem előtt tartva csak irányt nyújthatok. Mint mondtam, magam az átírásba nem kezdhetek bele, pedig de sokszor terveztem már. SL^üzzenet 2008. december 17., 15:57 (CET)

Calderón: Az élet álom

Meg kéne nézni, hogy Calderón művében valóban arról van-e szó, mint amit egy ateista a mű címe alapján gondolna. Nincs időm utánanézni. Ha Calderón ateista volt, akkor a wiki-cikkben állítottak lehetnek igazak. Ha viszont Calderón hívő volt, akkor viszont biztosan totális hülyeséget állít a wiki-cikk.

prohlep ^vita 2008. december 15., 12:32 (CET)