Vita:BÚÉK (köszöntés)

Visszanevezés indoklása

A B. ú. é. k. → BÚÉK visszanevezés indoklása csak csonkolva került be az összefoglalóba, teljes formájában ezt írtam: Lehet, hogy létezik (létezett) az AkH. 282. szerinti rövidítés is, bár én azzal, abban a formában még soha nem találkoztam. Ellenben a betűszóval (amit a leírt formában ejtünk ki) igen, és erről szólt a szócikk.

Kedves CsGábor, ha netán még így sem értesz egyet, előbb itt vitassuk meg! Megya ^vita 2010. január 2., 22:00 (CET)

{{helyesírási segély}}^(?)

Az átnevezéssel még egyet tudok érteni, de

* ne írjuk már nagykezdőbetűkkel a „Boldog Új Évet Kívánok” mondatot,

* miért ne lehetne benne a cikkben a „BÚÉK” és a „B. ú. é. k.” alak is. (Rámutatva arra, hogy melyik a gyakran használt forma és melyik az akadémiai helyesírás szerinti forma.)

A cikkben hivatkozni kellene az AkH.¹¹ 282.-re. Tisztázni kellene, hogy akkor ez most betűszó vagy rövidítés. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. január 3., 10:57 (CET)

A mondat nagy kezdőbetűkkel való írása úgy önmagában valóban hibás, más helyzetben én sem írnám le így, és itt is töprengtem rajta, hogy hogyan lenne jobb. A nagy kezdőbetűket az indokolhatja, és végül emiatt írtam itt ebben a formában, hogy jól láthatóan mutassák, honnan származnak a betűszó betűi. Ha úgy írnánk le a betűszó kifejtését, ahogyan az önálló mondatként szabályos, akkor abban egy nagy- meg három kisbetűt lehetne kivastagítani („Boldog új évet kívánok”), ami kissé zavarosan hatna a csupa nagybetűs rövidítés indokaként. De mondom, magam sem vagyok biztos, hogy melyik lenne a fontosabb szempont, úgyhogy meggyőzhető vagyok. :)

Azt határozottan ki merem jelenteni, hogy létezik olyan betűszó, hogy BÚÉK. Azt kevésbé határozottan, hogy ne létezne olyan rövidítés, hogy B. ú. é. k., de mint említettem, a szótár mostani fellapozásán kívül én még sehol nem találkoztam vele. Ettől felőlem még nyugodtan meg lehet említeni a szócikkben a szótári szabályt, a másik alakot, a gyakorlat és az akadémiai helyesírás közti ellentmondást, a vitatott státuszt. Ha ezzel az információval kiegészülnek a mostaniak, nem pedig lecserélődnek vele, azt üdvözölni fogom. Megya ^vita 2010. január 3., 16:27 (CET)

Nincs itt kérem ellentmondás, egyszerűen meghonosodni látszik a betűszós változat, egészségére. De minthogy az OH. ajánlásait követni rendeli az irányelvünk, az elsődleges cím a szótári B. ú. é. k. marad a BUÉK/BÚÉK formák megemlítésével és átirányításokkal. Idővel majd nyilván kodifikálódni fognak ez utóbbiak is. Bennó^fogadó 2010. január 8., 19:24 (CET)

Kedves Bennó! Nem hiszem, hogy a kinyilatkoztató hangnem és a lényeges új érv nélküli azonnali visszanevezés az irányelveknek olyan nagyon megfelelő lenne.

Hogy nincs ellentmondás a szabályzat és a gyakorlat között? Mutass kérlek példát a B. ú. é. k. nem öncélú használatára az utóbbi 10 évben keletkezett bármilyen írásműben! Azt hiszem, vadásznod kell rá, ha fogsz találni egyáltalán. Nem meghonosodni látszik a betűszós változat, hanem csak az van használatban. Én az életben nem láttam a másikat, úgyhogy arról szócikket írni legfeljebb mint egy nyelvemlékről lenne értelme. Márpedig én nem arról szándékoztam, arról nem is tudnék, és a szócikk jelenlegi változata sem arról szól.

Az Elnevezési szokások irányelv szerint: „a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben”. Az átirányítás a két változat között előzőleg is megvolt (fordított irányban). Véleményem szerint a BÚÉK érdemel elsődleges szócikket, a B. ú. é. k.-ról rá mutató átirányítással. Megya ^vita 2010. január 10., 17:42 (CET)

Egyébként a fenti elv alapján az őrgróf szócikket át kellene nevezni márkira, a kohászatot metallurgiára, mert az utóbbi szavak szerepelnek az AkH szótárában, míg az előbbiek nem? :-) Megya ^vita 2010. január 10., 22:53 (CET)

A metallurgiás párhuzam természetesen blődli, hiszen nem arról beszélünk, milyen kifejezést használjunk egy adott tárgy, fogalom stb. leírására, hanem hogy adott kifejezést a helyesírás szellemében hogyan kell leírnunk. Ki lehet nyilatkoztatni, hogy a helyesírási normákra magasról teszünk, valamiféle vélelmezett általános gyakorlat nevében, de ez túl messzire nem vezet. Egyedi írásgyakorlatunkban továbbra is úgy teszünk, ahogy akarunk, ám ez itt a Wikipédia volna, egységesnek álmodott korpusszal, normákkal egyetemben. Ahogy az már fentebb elő lett adva, a BÚÉK írásmód egyes-egyedül csupa nagybetűs tagból álló szerkezetből deriválható, egy Boldog Új Évet Kívánok intézménynévből mondjuk. Nincs olyan köznyelvi szerkezet, amelynek a rövidítése nagybetűs volna, a pl.-től az stb.-n át a nyazsgem-ig. Megjegyzem, a könyvkiadásban sem fordulhat elő így, a net persze más tészta. Pasztilla 2010. január 20., 14:00 (CET)

Nem tartom elegánsnak, hogy egy hétig nem válaszoltatok az érveimre, csak akkor, amikor ezen felbátorodva érvényt szereztem nekik, akkor viszont azonnali visszanevezéssel, számomra nem adva meg a reagálás esélyét. :-(

Olyan példákat hoztam fel párhuzamként, ahol egy fogalomra több kifejezést is használunk, és nem helyesírási kérdés, hogy éppen melyiket. Boldog új évet kívánni is többféleképpen lehet, a különböző változatok még csak nem is egyformán hangzanak, így már csak ezért sem lehet helyesírási kérdés a kettő közötti választás.

Jelen szócikk a betűszóról szól (elsősorban), arról, amit úgy olvasunk fel, úgy mondunk ki (most kicsit zanzásítva), hogy bujék. Ez egy közkeletű, általánosan használt nyelvi elem, amiről, úgy gondoltam, hogy érdemes szócikket írni. Egyáltalán nem teszek a helyesírási normákra, de ezt a betűszót, ami létezik, nem lehet (a helyesírás szellemében) az általad ajánlott módon leírni, mert az már nem betűszó lenne.

Lehet, hogy létezik az a rövidítés is (tessék megmutatni!), amit akkor úgy olvassuk ki, hogy Boldog új évet kívánok, de attól tartok, hogy az legfeljebb egy félhalott nyelvi emlék. Azt nem tudom, hogy az AkH-ban miért nem szerepel a betűszó, talán mert 1984-ben még nem volt olyan közkeletű, és hogy miért szerepel a sima rövidítés, aminek meg ma nem találni nyomát sehol (talán akkor még igen). De azért, mert egy fogalomra használt egyik kifejezés benne van a szótárban, a másik meg nincs, nem lehet azt mondani, hogy a fogalomról szóló szócikk elnevezése csak az egyik lehet. Erről akart szólni a párhuzam.

Arról vitatkozhatunk, hogy a betűszót (pontok nélkül) milyen betűkkel írjuk: BÚÉK, búék, esetleg Búék. Meglátásom szerint egyébként a szabályzat erre nem ad világos támpontot, az AkH.¹¹ 283. csak tulajdonnévi vagy köznévi betűszókról szól, ez meg egy mondat betűszavasítása, ami voltaképpen egyik sem. Ha meg nincs rá akadémiai szabály, akkor szerintem nem tévedünk nagyot, ha a gyakorlatot követjük.

Mellesleg tévedsz, mert nem igaz, hogy a csupa nagybetűs írásmód egyes-egyedül csupa nagybetűs tagból álló szerkezetből származhat, lásd pl. DNS, URH, a már idézett szabály szövegében. Megya ^vita 2010. január 21., 00:01 (CET)

Kis kiegészítés Megyának: az elnevezési szokásokból citált ökölszabályt konkrét esetekben felülírja sok minden, például a WP:HELYES, tehát eleve nem vonatkozik helyesírási kérdésekre. Bennó^fogadó 2010. január 20., 14:24 (CET)

Mi határozza meg, hogy ha két szabály konfrontálódik, akkor melyik írja felül a másikat? Merthogy a WP:HELYES nem deklarálja, hogy felülíró lenne. Egyébként a fentebb is kifejtett véleményem szerint ez nem helyesírási kérdés, ezért nem is releváns a helyesírási irányelvnek felülírnia az elnevezésit. Megya ^vita 2010. január 21., 00:01 (CET)