Vita:Aquincum (történelmi település)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 6 évvel ezelőtt a(z) Ősbuda teória Aquincum lapján??? témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Ókori témájú szócikkek (besorolatlan)
Budapest témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Magyar történelmi szócikkek (besorolatlan)

Aquincum nevének eredete[szerkesztés]

Aquincum nevét egyértelműen kelta eredetűként igazolja Pintér József és Jancsár Péter: Fővárosi Vízművek c. könyvében. Aquincum szerintük a "bő víz" jelentésű kelta Aki-ink latinosított formája. https://www.antikvarium.hu/konyv/pinter-jozsef-jancsar-peter-fovarosi-vizmuvek-578676 81.183.245.214 (vita) 2015. március 9., 10:22 (CET)Válasz

Ezt nyilván be lehet írni a névetimológiai elméletek közé. Ugyanakkor nyilván nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen magyarázat, hacsak a szerzők saját kutatásai nem hoztak fel valami új bizonyítékot, ami után már nem lehet kétség. Mindenesetre egy római település nevét talán elsődlegesen a latinból kellene magyarázni, ha az lehetséges, márpedig a latin aqua szó pontosan olyan jó magyarázat, mint a kelta aki. Zárójelben hozzáteszem, hogy érdekes szóegyezésre is leltünk ezzel, amelyben nem úgy tűnik, mintha a latin szó lenne az átvétel. (Merthogy az aqua meg az aki összefügg, az elsőre látható.) – LApankuš 2015. március 9., 12:03 (CET)Válasz

Szó sincs átvételről, bár a hasonlóság nem véletlen: a közös indoeurópai gyökerekről van szó. A rómaiak Látiumon kívüli városnevei között elhanyagolható a latin eredetű, a történeti és egyéb megfontolások alapján éppenséggel a kelta eredet a valószínűbb. Nem véletlenül ír arról minden komoly forrás. Peyerk vita 2015. március 10., 10:46 (CET)Válasz

No persze, az indoeurópai nyelvcsalád... Amiben csak a latin nyelvekben van az aquához hasonló (meg egyedül a keltában), a többi meg a PIE *hydór vagy a hettita wa-a-tar származéka. Legalábbis ha a víz szó eredetéről van szó (Gamkrelidze). Ha meg erról van szó, akkor nem érdekes más, csak az indoeurópaiság. Az meg, hogy ritka lenne a latin név, egy dolog, nem zárja ki az egyedi esetet. De mindegy, a források alapján kell dolgozni, még ha józan ésszel cáfolható is lenne az állításuk. – LApankuš 2015. március 10., 10:59 (CET)Válasz

Nem Aquincum volt Sicambria ![szerkesztés]

Krónikáinkon kívül az okleveleink is írják, hogy Óbuda városát Sicambriának is hívták. Az elmúlt 200 év kutatásai bebizonyították, hogy Aquincum nem egyenlő Sicambriával! A polgárváros területén semmilyen magyar vonatkozású leletet nem találtak. Egykorú leírások, oklevelek és hadmérnöki rajzok alapján Óbuda várai és városa sziklás szőlőhegyen létezett! Mindebből az következik, hogy nem Aquincumban volt Óbuda városa Sicambria.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Pajzsvivő (vitalap | szerkesztései) 2016. november 6., 05:08‎

Nem Esztergom vármegyében volt Óbuda![szerkesztés]

Noszlopi Németh Péter a problémát jól látta, azonban a város helyében alapjában tévedett! A Megyer réven átkelve nem Pilismaróthoz jutunk! Káposztás-Bikásmegyer, a város pedig a Csillaghegyen volt. lásd: http://2.bp.blogspot.com/-vaba4UkjuHM/VQb0-hcXI6I/AAAAAAAACfU/r4k24S72dHw/s1600/SchefferMetszet.jpg

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Pajzsvivő (vitalap | szerkesztései) 2016. november 6., 05:01‎

Ősbuda teória Aquincum lapján???[szerkesztés]

A következő szövegrész található a lapon, a római korszak utáni idő tárgyalva:

"Habár Anonymus a Rákos vizéről (fluuium racus) ír, az Ősbuda hívők szerint régészeti leletek és adatok sokasága igazolja, hogy az ősi városközpont, amelyet Anonymus Attila városának mond, nem a mai Óbuda azaz Aquincum területén, hanem az Esztergom - Dömös - Marót - Visegrád - Pilisszentkereszt határolta területen lehetett valamikor."

Ez egyszerűen nem igaz. A hivatkozott munka Noszlopi Németh Péter könyvére mutat. Ő egy újságíró volt, aki úgy hitte, hogy Esztergom környékén volt Ősbuda. Erről a részleteket lásd az alábbi tanulmányban: https://www.academia.edu/9578170/%C3%93bud%C3%A1t%C3%B3l_%C5%90sbud%C3%A1ig_._Egy_m%C3%ADtosz_historiogr%C3%A1fi%C3%A1ja

Kérem a szerkesztőket, hogy fogadják el a szövegbe való betoldást, és a semlegesség elve jegyében jelöljék, hogy ez nem a tudományos álláspont, hanem az Ősbuda-hívők álláspontja, vagy töröljék a szócikk vonatkozó szakaszát.

Qedrák vita 2017. szeptember 24., 19:14 (CEST)Válasz

De vajon kik azok az "Ősbuda-hívők"? Nekem úgy tűnik, ez itt a kérdés, ami a probléma gyökere. – Peyerk vita 2017. szeptember 24., 20:06 (CEST)Válasz

Kissé POV-talanítottam a beszúrást. Ez itt egy elvileg semleges enciklopédia, aminek a tudomány jelen állása mellett be kell mutatnia más álláspontokat is. A kútmérgezés nevű érvelési hiba (hívőnek nevezni egy másik elképzelés követőit) nem alkalmas megfogalmazás. Már csak azért is, mert az idézett szakasz „habár...” kezdte is eleve egy megvezetés a további olvasnivalóhoz, mivel az Anonymusra hivatkozás az előtte évszázadokkal történtek kapcsán meglehetősen meredek dolog. Anonymus egyike a középkori másodlagos forrásainknak, de ettől még nem lesz ex cathedra kijelentések alapja. – LApankuš 2017. szeptember 24., 20:13 (CEST)Válasz

Köszönöm, így már korrektebb a megfogalmazás. Nem az Ősbuda-hívők álláspontjának a bemutatása ellen volt kifogásom, hanem az ellen, hogy azt a tudományos közélet által széles körben elfogadott tézisként ábrázolta. A "hívő" kitétel véleményem szerint pontos megfogalmazás, de ez már nem képezi részét a szócikkről szóló vitának. Qedrák vita 2017. szeptember 24., 22:05 (CEST)Válasz

Szerintem is pontos, de emellett mégis POV. Ez van. – LApankuš 2017. szeptember 24., 22:22 (CEST)Válasz