Vita:Adyliget

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Peyerk 13 évvel ezelőtt a(z) Nagykovácsi vs. Pesthidegkút témában
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Bárosi Vuszvezető (vita), értékelés dátuma: 2010. március 14.
Budapest témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Rézsű[szerkesztés]

Milyen buta dolog, hogy a Rézsű u. felső része, bár Máriaremetével nincs közúti kapcsolata, mégis Máriaremetéhez tartozik, nem pedig Adyligethez. Ki határozza ezt meg? Az utcanévlexikonban ez benne van? Bosszantó, hogy Remetére kell járnom szavazni. Koskoci vita 2008. július 1., 13:17 (CEST)Válasz

Első ránézésre két különféle dolgot kérdezel: Ki határozza meg egy hely közigazgatási hovatartozását? Hogyan alakítják ki a szavazókörzeteket és -köröket?
1. Hogyhogy ki határozza meg? Többek között erről is a közigazgatás rendelkezik. Ha egy ház, utca stb. egy település közigazgatási határain kívül esik, bármennyire is ésszerűtlennek tűnik, akkor is az esetleg távolabb lévő anyatelepüléshez tartozik közigazgatásilag. Kicsit olyan a kérdés, mintha megkérdeznénk, miért tartozik Gibraltár Nagy-Britanniához, amikor Spanyolország közelebb van hozzá? Mert így alakult a közigazgatási státusa.
2. Ha jól tudom, nincs olyan, hogy valami Adyligethez vagy Máriaremetéhez tartozik, mert mindkettő Budapest II. kerületének közigazgatásilag nem körülhatárolt városrésze. Valaki szerint a XVII. kerületi Szárny utca még Rákoskeresztúrhoz tartozik, más szerint Rákoscsabához, és mindkettőnek igaza lehet, mert erről nem rendelkezik a közigazgatás. Arról azonban igen, hogy választások, szavazások alkalmával egy szavazókörzetre cirka 40 ezer ember jusson, és a szavazókörök között is arányosan osszák el a lakosságot. Így fordulhat elő, hogy Rézsű utcai (adyligeti) létedre a két utcával odébb lévő Máriaremetei útra kell elmenned szavazni. Városrészhatárok tekintetében az utcanévlexikon is csak a meglévő hagyományokat összegzi, nagyon kevés városrész körülhatárolása egyértelmű. Pasztilla 2008. július 1., 13:37 (CEST)Válasz

A cikk szerint Adyliget nagyon is jól behatárolható terület, és én éppen erre kérdeztem rá, hogy mi a forrása ennek az ésszerűtlen határvonalnak. Az, hogy "így alakult", engem nem elégít ki. Egyébként valószínűleg egy jóval (legalább 30 évvel) korábbi beépítési állapotot tükröz a Rézsű u. 82.sz. telek nyugati határán meghúzott vonal. Feltételezem, hogy a szavazókörök kialakításánál alapul veszik ezt a határvonalat (bár itt előfordul, hogy azonos háztartásban élők különböző szavazókörhöz tartoznak).Koskoci vita 2008. július 1., 14:34 (CEST)Válasz

Nagykovácsi vs. Pesthidegkút[szerkesztés]

A Budapest Lexikon szerint Pesthidegkúthoz tartozott. Mi az igazság? – Perfectmisside írj! 2010. május 23., 10:56 (CEST)Válasz

A Hajdú Moharos-féle településtár szerint 1950 előtt Pesthidegkúthoz tartozott, bár ebből nem következik egyenesen, hogy korábban ne alakulhatott volna ki Nagykovácsi részeként, az ellentmondást nem látom. Ugyanott (350. o.) az is szerepel, hogy korábbi neve Tisza István-kertváros (akárcsak a Budapest lexikonban és nem -liget, ahogy a szócikkben), németül Schwarzerkopf, és 1919-ben Máriaremetével, Remetekertvárossal, Erzsébettelekkel és Budaligettel együtt Remetehalom néven önálló községgé próbáltak szerveződni (sikertelenül), ez a dátum meg a Budapest lexikon azon értesülésének mond ellen, hogy csak az 1930-as években alakult volna ki Adyliget. Pasztilla 2010. május 23., 17:53 (CEST)Válasz

Az 1920-as évekig egészen biztosan Nagykovácsihoz tartozott, ez a községhatáros térképek alapján világos. A Nagy-Budapest-törvényben nincs külön megemlítve (hasonlóan néhány olyan városrészhez, amik 1944-ben még nem tartoztak az 1950-ben Budapesthez csatolt településekhez, mint Árpádföld, Ferihegyi repülőtér és környéke, Ganzkertváros és Ganztelep), vagyis 1949 végén már biztos Pesthidegkúthoz tartozott. Így valószínűleg a felsoroltakhoz hasonlóan 1945-1950 között csatolták át egyik településtől a másikhoz. Sajnos pontos, megbízható forrást még nem találtam, a Rendeletek tárát átböngészve sem leltem még nyomát. – Peyerk vita 2010. május 23., 20:40 (CEST)Válasz