Virtuális nyomtató
Nem tévesztendő össze a géphez fizikailag is csatlakozó nyomtatókhoz adott eszközmeghajtó (device driver) programokkal.
Egy virtuális nyomtató (virtual printer) egy olyan számítógépes segédprogram, amely telepítése után a gép irányából nézve egy látszólagos (virtuális) új nyomtatót hoz létre. Lényeges, hogy a virtuális nyomtató programja csak a számítógéppel „hiteti el”, hogy új nyomtató lett csatlakoztatva. Egy virtuális nyomtató telepítésének nem feltétele, hogy valóságos (fizikai) nyomtató is csatlakozzon a géphez. Egy géphez több virtuális meghajtó is csatlakoztatható a céloktól függően.
A számítógépen lévő állományokat a virtuális nyomtatóra küldve (nyomtatva), a virtuális nyomtató programja átalakítja például a közismert PDF vagy DjVu esetleg EPS vagy TIFF formátumok valamelyikébe, miközben valóságos nyomtatás nem történik.
Jellemzése[szerkesztés]
Egy virtuális nyomtató másképpen fogalmazva értelmezhető úgy is, mint ha egy számítógépes program (például a közismert Word) Mentés másként lehetőségei lennének kibővítve, csak a fájl mentése a nyomtató panelen keresztül történik.
Egy virtuális nyomtató annyiban több mint egy adott program bővítése, hogy nemcsak az illető programra érvényes: a virtuális nyomtatón át megvalósított fájlkonverzió az összes olyan program számára elérhető, amelyik nyomtathat, vagy kimenete nyomtatóra küldhető.[1]
Jellemzően olyan esetben telepítenek virtuális nyomtatót, amikor
- egy olyan másik fájlformátumba kell elmenteni az állomány tartalmát, amely nem szerepel a választási lehetőségek között, például DjVu
- nyomdába adáshoz szükséges PostScript PS vagy TIFF formátumok előállítása
- dokumentumok lapkép-konzerváló kimenete, például PDF
- a számítógépen lévő dokumentumok fax-szerverre való küldése, stb.
Egy virtuális nyomtató telepítéséhez a gépen rendszergazdai (adminisztrátori, sysop), vagy azzal egyenértékű jogokkal kell rendelkezni.
Működése[szerkesztés]
Egy virtuális nyomtató működésére a hagyományos nyomtatók fájlba írási lehetősége adta az ötletet: ha a nyomtató programja úgy készül, hogy csak fájlba tud írni, és nem ellenőrzi a géphez kapcsolt nyomtató meglétét (üzemkész állapotát), akkor gyakorlatilag készen is van a virtuális (látszólagos) nyomtató programja. Az, hogy milyen formátumba mentse el a fájlt, már csak fantázia és piaci igény kérdése.
Egy virtuális nyomtató általában két réteget használ:
- a tényleges fájlkonverziót végző API-csatolót és
- az API-ra ráépülő, (azt elrejtő) a felhasználóval kapcsolatot tartó GUI (ablakozó rendszer).
Számos program csupán a Ghostscript programra épülő shell: egyeseknél külön Ghostscript telepítés szükséges, míg mások önállóan telepítik (például a régebbi változatú pdf995 program).
Jogállás[szerkesztés]
A virtuális nyomtatók programjai nagyon kevés kereskedelmi kivételtől eltekintve szabad szoftver vagy freeware kategóriába tartoznak.
Virtuális nyomtató programok listája[szerkesztés]
A következő táblázat a legismertebb virtuális nyomtatókat sorolja fel:[2]
| Program | Jogállás | Rendeltetés |
|---|---|---|
| Ghostscript | Szabad szoftver forráskóddal | Parancssoros PostScript interpreter PS PDF és többlapos TIFF-kimenettel. |
| doPDF | Ingyenes program | Windows, magyar nyelvű telepítő és felhasználói grafikus felület, PDF-író |
| aPDF | Ingyenes program | Windows, PDF-író |
| pdf995 | Ingyenes program | Windows, PDF-író, Ghostscript-bázisú |
| DjVu Printer Pilot | Ingyenes program | Windows, DjVu-író, -megjelenítő |
| Adobe Acrobat | Kereskedelmi | PDF-író |
| Acrobat Distiller | Kereskedelmi | PDF-író |
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Frogmore Computer Services: What is a virtual printer? Archiválva 2012. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Print-driver.com: "Virtual printer" definition
További információk[szerkesztés]
- doPDF magyar nyelvű honlapja
- Ghostscript honlap
- pdf995 honlapja
- DjVu virtuális nyomtató honlap
- DjVu virtuális nyomtató honlapja
- DjVu formátum honlapja
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Virtual printer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
