Virginia Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Jakab által a London Társaságnak és a Plymouth Társaságnak biztosított területek. Az átfedésben lévő (sárga) területet mindkét társaság használhatta azzal a megkötéssel, hogy egyik sem alapít kolóniát a másik 100 mérföldes (160 km) körzetében. "J" = Jamestown, "Po"= Popham. Egyéb jelzett települések: "Q"= Québec, "R"= Port-Royal, "SA"= Saint Augustine.

A Virginia Társaság (angolul: Virginia Company) egy angol részvénytársaság volt, melyet I. Jakab angol király monopoljogokkal ruházott fel. A Társaság 1606. április 10-én[1][2][3] jött létre azzal a céllal, hogy kolóniákat létesítsen Észak-Amerikában.[4] A Társaságnak két vállalata volt, ezeket London Társaságnak ("London Company" vagy "Virginia Company of London") és Plymouth Társaságnak ("Plymouth Company" vagy "Virginia Company of Plymouth") nevezték. Mindkettő azonos jogosítványokkal, de eltérő - részben átfedő - földrajzi területen működött. A Plymouth Társaság, mely a 38. és a 45. szélességi körök közötti kolóniaalapításra kapott felhatalmazást, 1607-ben megalapította Popham kolóniáját (ma: Maine állam területe). Ám a telepet egy év után felszámolták. A Plymouth Társaság ezt követően inaktívvá vált, majd 1609-ben megszűnt.

A London Társaság, mely a 34. és a 41. szélességi körök közötti kolóniaalapításra kapott felhatalmazást, három hajóval 144 napos út után, 1607. április 26-án érte el a Chesapeake-öböl partjait. 1607. május 24-én alapították meg Jamestown-t a Chesapeake-öböl torkolatától kb. 64 km-re.

A London Társaság a kezdetekben komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött, amin később a dohánytermesztés sikere változtatott. Alapító okmányát 1612-ben kiterjesztették a Bermuda szigetcsoportra is. 1624-ben a Társaság elvesztette jogosítványait és Virginia az angol uralkodó kolóniájává vált.

Alapítása[szerkesztés]

A Virginia Társaság alapítói az Újvilág gazdagságából reméltek profitálni. 1606-ban Virginiára vonatkozóan kizárólagos letelepedési jogot kaptak I. Jakab angol és skót királytól. A Társaság állta a kolóniák létrehozásának költségeit, cserébe kontrollálta a meghódított területet annak erőforrásaival együtt. A Társaság szabadon dönthetett kolóniái kormányzásának módjáról is.[5] Az első vezetője a kincstárnoka, Thomas Smythe volt. A befektetők részesedést vásárolhattak a vállalkozásban. Egy részvény 12 fontba és 10 shillingbe került, ami akkoriban egy munkás hat havi bérének felelt meg. A kiterjedt népszerűsítő kampány során az alapítók pamfletekkel, előadásokkal és prédikációkkal igyekeztek felkelteni az érdeklődést e befektetési lehetőség iránt. Közel 1700-an vásároltak meg a Virginia Társaság részvényeit, közöttük különböző társadalmi osztályokba tartozó személyek, céhek és városok. A legnagyobb részvényes Thomas West, Warre lordja (Lord de la Warre) volt, aki később 1610 és 1618 között Virginiát kormányzói rangban irányította, s akinek nevét az USA Delaware állama viseli.

A Társaság üzleti modellje értelmében a vele szerződést kötő telepesek az utazási költségek, élelem, védelem és földtulajdon fejében hét teljes évre munkaerejüket a Társaság szolgálatába állították. A szerződés értelmében tilos volt pl. visszautazniuk Európába.[5]

Megszűnése[szerkesztés]

1621-re a Társaság súlyos gondba került. A kifizetetlen osztalékok és a sorsjegy-kibocsátásból származó bevételszerzés erőltetése óvatossá tették a befektetőket. A Társaság adóssága meghaladta a 9000 angol fontot. Az aggódó virginiai telepeseket aligha nyugtatták meg a Társaság akkori vezetőjének szavai, miszerint nem bízhatnak semmi másban csak saját magukban. 1622. március 22-én az indiánok váratlan rajtaütéssel egyetlen nap alatt végeztek Virginia európai lakosságának negyedével. Az angol közvéleményt sokkoló támadás hatására a király - bár csapatokat továbbra sem küldött - jelentős fegyverkészletet bocsátott a Társaság rendelkezésére.[5] Ugyanakkor az alapító okiratnak egy újabb kiegészítése, melyet a király javasolt, jelentősen korlátozta volna a Társaságot Virginia vezetésével kapcsolatos döntési szabadságában. Miután a részvényesek e változtatást elutasították, I. Jakab 1624-ben megváltoztatta Virginia státuszát. Ettől kezdve a terület királyi kolónia lett és a király által kinevezett kormányzó fennhatósága alatt állt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Paullin, Charles O, Edited by John K. Wright. Atlas of the Historical Geography of the United States. New York, New York and Washington, D.C.:: Carnegie Institution of Washington and American Geographical Society, Plate 42. o. (1932) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  2. Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions.' 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 10: 17–23. o. (1973–1979) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  3. Van Zandt, Franklin K.. Boundaries of the United States and the Several States; Geological Survey Professional Paper 909.. Washington, D.C.: Government Printing Office, 92. o. (1976) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  4. How Virginia Got Its Boundaries, by Karl R Phillips
  5. a b c Price, David A. Love and Hate in Jamestown. Love and Hate in Jamestown: John Smith, Pocahontas, and the Start of a New Nation. New York: Vintage, 2003.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a London Company című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.