Verzár Oxendius
Verzár Oxendius | |||
Született | 1655[1] Botosán | ||
Elhunyt | 1715. március 10. (59-60 évesen)[1] Bécs | ||
Állampolgársága | erdélyi | ||
Nemzetisége | örmény | ||
Foglalkozása |
| ||
erdélyi örmény katolikus püspök | |||
Vallása | római katolikus egyház | ||
Szentelők | Vartan Hunanian (főszentelő) | ||
Társszentelt püspökök | |||
| |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Verzár Oxendius (latinul: Oxendius Verzellescus, örményül: Օշենտիոս Վըրզարեան, románul: Auxențiu Vărzărescu; Moldva, Botosán, 1655 – Bécs, 1715 márc. 10.) örmény katolikus püspök, az örmények Erdélybe költözésének vezetője, Szamosújvár alapítója.
Életpályája
[szerkesztés]Vezár Oxendius eredeti családi nevén Szdephánján, Verzariu a család román mellékneve volt.
Örmény családban született, Lembergben végezte el a gimnáziumot. Katolizált, majd 1670–től, Rómában tanult a Propaganda Fide Urbaniana egyetemén, itt szentelték pappá 1684-ben, ezután küldték Erdélybe a Moldvából 1672-ben oda költözött ortodox vallású örmények katolizálására. Az áttérítést 1686-ban végezte el, majd 1687-től a lembergi örmény katolikus püspök helyettese lett, 1691-ben pedig erdélyi örmény szertartású római katolikus püspökként említették. 1696-tól 1698-ig Konstantinápolyban volt török fogságban.
Verzár Oxendius az erdélyi örmények aranyával Bécsbe ment, területet vásárolni, várost építeni az örmények letelepedése céljából. 1700-ban az akkori Gerla falu mellett felépítette Armenopolist (Szamosújvár)-t, majd az erdélyi örmények többségét is odaköltöztette. Oxendius csaknem tizenkét évig volt itt lelkipásztor. Megszervezte az örmény tímárcéhet is és kordovány-manufaktúrát alapított.
1704-től 1711-ig a kurucok fogságában volt, majd 1712-ben Bécsbe ment, ahol 1715. márciusában megmérgezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16726.htm, Verzár Oxendius, Verzerescul, 2017. október 9.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon [1]
- Magyar katolikus lexikon [2]
- Erdélyi örmény gyökerek [3]
- [4] Archiválva 2022. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [5]
- [6][halott link]