Vermes Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vermes Magda
SzületettVermes Magdolna
1903. augusztus 8.[1]
Budapest
Elhunyt1986. május 6. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • fordító
  • könyvkereskedő
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (U1 parcella, 24. sor, 15. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Vermes Magda (Budapest, 1903. augusztus 8.[2] – Budapest, 1986. május 6.)[3] műfordító, könyvkereskedő.

Élete[szerkesztés]

Vermes (Wirtschafter) Móric (1865–1930) orvos és Kohn Ida (1879–1971) gyermekeként született zsidó családban.[4] Budapesten érettségizett az Országos Nőképző Egyesület Leányiskolájában 1921-ben, de a numerus clausus miatt nem tanulhatott tovább. Ezt követően elvégzett egy kereskedelmi tanfolyamot, s könyvkereskedőként helyezkedett el a Singer és Wolfner vállalatnál. Könyvesbolti eladóként dolgozott évtizedekig; 1963-ban mint az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) dolgozója vonult nyugdíjba. Angol és német szépirodalmat fordított.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.[3]

Főbb fordításai[szerkesztés]

  • St. Hujm: Aranyváros (Budapest, 1955)
  • Pierre La Mure: Moulin Rouge (Budapest, 1959)
  • Arnold Zweig: Nyugati Krónika (Budapest, 1961)
  • Morton Thompson: Az élet ára (Budapest, 1962)
  • Margo Scharten-Antink: Giorgione (Budapest, 1972)
  • Robert Payne: Caravaggio élete (Budapest, 1976, 1982)
  • Agatha Christie: Hétvégi gyilkosság: bűnügyi regény (Budapest, 1977)
  • Gilot Francoise: Életem Picassóval (Budapest, 1978)
  • Rényi Edit: Megbékélés (Budapest, 1979)
  • David Weiss: A velencei: Tiziano élete (Budapest, 1980)
  • Ingrid Möller: Vermeer van Delft életregénye (Budapest, 1983)
  • Agatha Christie: Nemezis (Budapest, 2011)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló dolgozó (1972)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]