Országos Nőképző Egyesület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veres Pálné szobra Budapesten

Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.

Története[szerkesztés]

Fáradi Veres Pálné beniczei és micsinyei Beniczky Hermin (1815-1895) 1867. felhivással fordult a magyar nőkhöz, hogy egyesületi uton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges állapotából magasabb szinvonalra emelni, mely felhivás eredményeképp ugyanazon év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése és közhasznu ismeretek elsajátíttatása által az önfentartásra is képesítés nyújtása.

1868 márciusban tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok alapján az Országos Nőképző Egyesület alakuló közgyülését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki Sándor gróf feleségét választották meg. 1869-ben az egylet kisérletképen 14 növendékkel megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló tanerői élén Gyulai Pál lett. Az Országos Nőképző Egyesület a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő aláirásával kérvényt nyújtott be, hogy állítson az ország egy «női minta-főiskolát», mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon. Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítőnőképzők szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s már 1871-ben internátussal és négy elemi osztállyal bővítette intézetét. 1873-ban Trefort Ágoston miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály feállítását is. Így 1876-ban az intézet három tagozatba egészült ki, alapja volt négy osztályu elemi iskola, dereka a négyosztályos polgári iskola és betetőzése a két osztályos felső tanfolyam volt. 1878-ben választották Janisch Józsefné Steinweg Herminát (1819-1901) igazgatónőnek.[1] 1881-ben megszerezte a Zöldfa utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886-ban a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik osztállyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképzőintézetek tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit alig láthatta, mert 1895. szeptember 28-án meghalt.

1894-ben a választmány elhatározta, hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelynek feladata a női középfokú oktatás nehéz kérdésének megoldása. Addig is, amig ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött háztartási tanfolyamot nyitott. 1896-ban Wlassics kultuszminiszter megnyitotta az egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az egyesület 1893-ban ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a király Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki.

Vezetői a századforulón[szerkesztés]

Elnök:

  • özv. gróf széki Teleki Sándorné gróf széki Teleki Jozefin (1838-1915), Erzsébet királyné palotahölgye, első osztályú Erzsébet-rend tulajdonosa, a Vörös kereszt alenöke.[2]

Alelnökök:

Tiszteletbeli alelnök:

  • özv. kesseleökői Majthényi Alajosné boczonádi Szeleczky Mária (1818-1904).[6]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]