Velipoja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velipoja
Velipoja látképe délnyugati irányból, háttérben a Renc-dombsággal
Velipoja látképe délnyugati irányból, háttérben a Renc-dombsággal
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Shkodra
Község Shkodra
Alközség Velipoja
Irányítószám 4020
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Velipoja (Albánia)
Velipoja
Velipoja
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 51′ 53″, k. h. 19° 25′ 48″Koordináták: é. sz. 41° 51′ 53″, k. h. 19° 25′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Velipoja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Velipoja falu Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 24, közúton 31 kilométerre dél-délnyugati irányban, a Shkodrai-síkság(wd) nyugati peremén, az Adriai-tenger partján, a Buna folyó torkolatvidékén. Shkodra megyén(wd) és Shkodra községen(wd) belül Velipoja alközség központja.[1] A 2011-es népszámlálás alapján a további nyolc falut is magában foglaló alközség népessége 5031 fő.[2] Népszerű üdülőfalu, Albánia legészakibb strandja széles homokos fövennyel, környékén madárvédelmi rezervátumokkal.

Fekvése[szerkesztés]

Velipoja a Shkodrai-síkság délnyugati kistáján, a Velipojai-síkon fekszik, közvetlenül az Adriai-tenger partján, a Drin-öböl(wd) északnyugati végpontján. Földrajzilag viszonylag elszigetelt helyzetű. Nyugatról a Buna folyása és torkolatvidéke szegélyezi, az ezen túl elterülő Montenegróval közvetlen közúti összeköttetése nincs (a légvonalban mindössze 5-6 kilométerre lévő Ada Bojana csaknem 80 kilométeres autózással érhető el). A településnek otthont adó síkot nyugati és északnyugati irányból a Renc-dombság (Kodra e Rencit) határolja el a Shkodrai-síkság többi kistájától. Velipoja keleti szomszédságában a 300 hektáros Vilun-lagúna(wd) terül el, ezen túl már a Renc-dombság magaslatai emelkednek, a Fehér-hegy (Maja e Bardhë, 318 m) és a Fekete-hegy (Maja e Zezë, 543 m).[3]

Velipoja egyetlen közúti összeköttetését az ország belső részével a Shkodrából kiinduló, jó minőségű SH27-es főút biztosítja, amely a településtől északra, Gomsiqjánál(wd) töri át a Renc-dombság vonulatát. A közeli megyeszékhellyel minibuszjáratok kötik össze a települést.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Velipoja a 20. század végéig jelentéktelen szórványtelepülés volt, az 1991-es rendszerváltást követően azonban közkedvelt tengerparti üdülőhellyé fejlesztették. Albánia legészakibb strandja több kilométer hosszú, széles homokfövennyel és számos szállodával. A sötétszürke homok jódtartalma magas, gyógyhatásúnak tartják. A parton kiépített sétány mögött sorakoznak a szállodák, apartmanházak, éttermek és kávéházak.[5]

Az SH27-es főút és a Buna között terül el a Dum-láp (Këneta e Dumit), egy 700 hektáros, ligeterdősávokkal és dűnékkel szegélyezett különleges vizes élőhely madárvártákkal. Számos madárfaj telel át ezen a területen, egy 1993. januári madárszámlálás alkalmával 8 ezer egyedet regisztráltak. A gémféléknek, kanalasgémeknek és kis kárókatonáknak kedvelt költőhelye. A fellendült turizmus káros következményeként az elmúlt évtizedekben állományuk egy része inkább a Buna torkolatában található, már montenegrói oldalon lévő Ada Bojana szigetét részesíti előnyben.[6]

A Buna torkolatvidékének keleti részén található a Ferenc József-sziget (Ishulli i Franc Jozefit), amelyet az ország északi részét az első világháborúban megszálló Osztrák–Magyar Monarchia tengeri támaszpontként használt.[7] A vidék további történeti nevezetessége, hogy Alfons Tracky(wd) német római katolikus pap, shkodrai tanár 1926-os száműzetését követően titokban visszatért az országba, és itt húzta meg magát, míg 1946-ban a hatalmat megszerző kommunisták ki nem végezték.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Pasha 2006 :4.; Sheme & Mara 2017 :111.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  4. Gloyer 2012 :193.; Dienes 2017 :163.
  5. Gloyer 2012 :193.; Dienes 2017 :163., 199–200.; Sheme & Mara 2017 :68., 104.
  6. Gloyer 2012 :177., 193–195.; Dienes 2017 :163.
  7. Dienes 2017 :163.
  8. Elsie 2013 :449.

Források[szerkesztés]

  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631