Vatra Românească

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Vatra Românească (magyar jelentése: Román Tűzhely vagy Román Otthon) jelenleg is törvényesen működő román soviniszta (többek között magyarellenes, zsidóellenes stb.) egyesület, amely 1990. február 7-én alakult Marosvásárhelyen. Eleinte kulturális egyesület kategóriával leplezték a szervezet valódi célját. Számos egykori kommunista aktivista és Securitate-tiszt tevékenykedik soraiban. Ez az egyesület szervezte meg 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai zavargásokat, a „fekete márciust”, amely három magyar és két román személy halálával végződött, a sebesültek száma több százra rúgott.

Az Amerikai Egyesült Államokban (DePaul University, Chicago) élő Ted Anton professzor szerint a Vatra Românească képezi a kapcsolatot a Securitate és a Vasgárda között, és a hatalmukat épp átmentő kommunistákat bíráló írásai miatt ők gyilkoltatták meg 1991-ben Ioan Petru Culianu Amerikában élő román írót, Mircea Eliade tanítványát.[1]

A Vatra Românească politikai szervezete a Román Nemzeti Egységpárt (Partidul Unității Națiunii Romăne, PUNR) volt, amely 2006-ban egyesült a Konzervatív Párttal (Partidul Conservator)

A szervezet vezetői[szerkesztés]

Politikai elvek[szerkesztés]

Az egyesület kezdetben elsősorban magyarellenes éllel jött létre, de mindjárt megalakulása után „bővítette tevékenységét” és kirohanásokat intézett a zsidók, romák ellen is. Az egyesület honlapján jelenleg (2006. augusztus 13.) egy, a világ népeihez intézett felhívás található, amelyben egy olyan világméretű összeesküvésre hívja fel a figyelmet, amelynek célja románok millióinak elűzése az „ősi román földről”, és 1 millió zsidó betelepítése Romániába.[2]

Idézetek a felhívásból:

Szeretnénk tudatni az egész világgal, hogy az Izraelt Romániában projekt nem új ötlet, hanem egyike a nemzetközi zsidóság stratégái által kidolgozott azon 19. századi terveknek, amelyeknek célja a zsidók új államának létrehozása. A történészek által „Cremieux-Peixotto-tervnek” nevezett dokumentum Románia és Galícia tartomány területére vonatkozott. Amint az köztudomású, Palesztinában az események nem úgy alakulnak, ahogy azt Izrael állam alapítói 1948-ban elképzelték. Nagyon valószínű, hogy emiatt a zsidók vezetői egy alternatív vagy kiegészítő megoldást keresnek a zsidó állam jelenlegi területére. Az új stratégia, amelyet kidolgoztak, sokkal kifinomultabb és aljasabb, mint az, amelyet Palesztinában alkalmaztak, és célja úgy a románok fizikai megsemmisítése, mint a románok azon képességének felszámolása, hogy szolidárisan és koherens módon reagáljanak erre a mocskos, gyáva, az emberhez méltatlan és lealacsonyító agresszióra. A zsidó agresszió számít a román politikai vezetők, élén az 1990 utáni három államelnök, bűnös cinkosságára, valamint az újságírók, főleg a tömegtájékoztatási eszközök, újságok, rádió- és tévéállomások igazgatóinak és tulajdonosainak, és a legnagyobb nyilvánosságot kapó véleményformálóknak az árulására.
Felhívjuk e hazaárulók figyelmét, hogy még van lehetőségük arra, hogy meggondolják magukat, és leleplezzék azokat a módszereket, amelyekkel arra kényszerítették őket, hogy a saját népük ellen cselekedjenek, és így kijavíthatják az Országnak okozott kárt, és visszanyerhetik emberi méltóságukat.
Ugyanezzel a váddal – hazaárulás – illetjük a romániai zsidó közösségek vezetőit is, akik szemtelenségükben odáig mentek, hogy továbbra is állítják, hogy Romániában már csak 6-7000-es, eltűnőfélben lévő zsidó közösség létezik. Ilymódon, ők a Romániára szakadt olyannyira mocskos és gyáva agresszió részeseivé válnak. Elvárjuk, hogy azok a romániai zsidók, akik nem értenek egyet és nem támogatják a bűnös tervet, és akik felmérik eme őrült terv következményeit, álláspontjukat hozzák nyilvánosságra.
Figyelmeztetjük a nemzetközi közösséget arra, hogy az „Izraelt Romániában” projekt miatt a román nép a jogos önvédelem helyzetébe kerül, és ez által minden román feljogosítva lesz bármilyen védelmi és büntető reakcióra a megszállók és cinkosaik ellen. (Forrás: lásd fent)

„Szerves Alkotmány” tervezete[szerkesztés]

Az egyesület kidolgozta az ún. Szerves Alkotmány tervezetét.[3] Ebből idézünk:

Románia államhatárait csak úgy lehet módosítani, hogy még több román etnikumú személy legyen Románia állampolgára.
Jelen szöveg összeállításakor az a terület, amelyen Románia elterül csak egy része annak az államterületnek, amelyhez a román nemzetnek és román népnek teljes joga van.”
[…]
„a nemzeti terület a Dnyeszter völgyétől a Tisza és a Duna völgyéig, valamint a Fekete-tengerig terjed, ahol őseink időtlen idők óta mint egyedüli őslakosok éltek, de sok román élt e terület szomszédságában is, szintén őshonosként, és mi románok vagyunk a világ eme részén a legősibb és legszámosabb nép;”
[…]
„Az iskola feladata, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak biztosítsa a szükséges feltételeket ahhoz, hogy elsajátítsák az Ország hivatalos nyelvét, és tökéletesítsék nyelvi kifejezési képességeiket e téren.”
„A kisebbségi diákok vagy szüleik kérésére az iskola anyanyelvi órákat, valamint különböző tevékenységeket szervez, amelyek célja a kisebbségi diákok etnikai tudatának, és a román nép, illetve Románia iránti hűségének a fenntartása és megerősítése.”
[…]
"Kevés olyan szomszédos, vagy egymáshoz nagyon közel lévő ország vagy nép van, amely őszintén, egymás iránt kölcsönös megbecsülést, toleranciát és barátságot táplálna és ápolna.
[…]
Feltételezhető, hogy bár Romániában nem folyik semmiféle beolvasztási politika a kisebbségekkel szemben, idővel, néhány nemzedék után, a mai kisebbségiek sok utódja románnak fogja tekinteni magát.
[…]
A román állam támogatja, erősíti és gyarapítja az ország lakosságának és a közéletnek a román jellegét, és elsődleges céljának tekinti a román etnikum számbeli fölényének biztosítását Romániában.
[…]
Olyan krízishelyzetekben, amikor az emberi jogok és a román nemzeti érdekek között ellentmondás van, elsőbbséget élvez az a nemzeti érdek, hogy fenn kell tartani és meg kell erősíteni a román jelleget a társadalmi élet minden szintjén.
Minden eszközzel harcolni fogunk azoknak a csoportoknak vagy intézményeknek a léte ellen, amelyeket románellenes tevékenységek céljára hoztak létre, és a románellenességet az egységes, keresztény, független és szuverén román nemzetállam, az emberi méltóság elleni támadásként értékeljük.
[…]
A román nép küldetése az, hogy felsőbbrendű és sajátos civilizációs tényező legyen az általa belakott földrajzi területen, összetéveszthetetlen szellemi identitásának kifejezése és ápolása révén, a keresztény erkölcs, az emberség, a mértéktartás, a tisztesség, a méltóság, a rendszeretet, a tolerancia, és az igazságosság gyakorlása és terjesztése révén.
[…]
Több román állam megléte csak ideiglenes és átmeneti megoldásnak tekintendő, a cél az, hogy egyazon állam határain belül minél több román etnikumú legyen.
Elkerülhetetlen kivétel ez alól az az eset, amikor Románia határaitól valamilyen távolságra élő románok szuverén és független államot hoznak létre, azzal a feltétellel, hogy az így létrejövő román állam legalább két másik állammal legyen határos, vagy kijárata legyen a tengerre.
[…]
Azok a külföldi állampolgárok, akik Romániában ingatlanvagyonnal bírnak, azt nem idegeníthetik el sem eladás, sem ajándékozás, sem örökbehagyás révén, hanem kizárólag olyan román állampolgároknak adhatják át a tulajdonjogot, akiknek elődeik három nemzedékre visszamenőleg román állampolgársággal bírtak három nagyszülő révén.
[…]
Azokban a helységekben, ahol egy kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, a kisebbségek számára szervezett anyanyelvi oktatás nem haladhatja meg a tanórák felét, és a beiratkozás ezekbe az osztályokba minden évben megismételt román nyelvi vizsga vagy verseny alapján történik.
A hasonló osztályokba beíratható kisebbségi diákok száma nem haladhatja meg a kisebbségi diákok összlétszámának a kétharmadát az adott településen.
Azokon a településeken, ahol egy etnikai kisebbség többségben van, a tantervben rögzített iskolai tanórák legalább háromnegyedét román nyelven kell megtartani.
A diákok különválasztása etnikai alapon, különböző iskolákba, nem megengedett, mivel ellentétes azzal a küldetéssel, amelyet az iskola a román társadalomban be kell, hogy töltsön.
Az állami gondozottakat, árvákat vagy szüleik által elhagyott gyerekeket nevelő intézményekben csak román nyelven szabad beszélni, a gyerekeket román ortodox szellemben kell nevelni, és ezeket az előírásokat a fogyatékos gyerekekkel foglalkozó speciális iskolákban is alkalmazni kell.
[…]
A román állam a románok ama akaratának a kifejeződése, hogy a keresztény erkölcs és a román nemzeti karakter egyazon törvényei és elvei alapján, együtt, egységes és homogén társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, és szellemi életet éljenek, és célja a román nép és a román nemzet védelme, felvirágoztatása, jólétének és örökös fennmaradásának biztosítása.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]