Ugrás a tartalomhoz

Varasdfürdő kastélya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 19., 17:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Varasdfürdő kastélya
Kaštel Varasdinske Toplice
TelepülésVarasdfürdő
CímVarasdfürdő
Építési adatok
Építés éve1376.
Rekonstrukciók évei17. és 18. század
Építési stílusbarokk
Felhasznált anyagokkő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási területkastély
Alapadatok
Tszf. magasság197 m
AlaprajzU
Egyéb jellemzők
Emeletek száma1
Elhelyezkedése
Varasdfürdő kastélya (Horvátország)
Varasdfürdő kastélya
Varasdfürdő kastélya
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 12′ 34″, k. h. 16° 25′ 17″46.209444°N 16.421389°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 34″, k. h. 16° 25′ 17″46.209444°N 16.421389°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

Varasdfürdő kastélya (horvátul: Kaštel Varasdinske Toplice) egy barokk kastély Horvátországban, a Varasd megyében fekvő Varasdfürdő településen.

Fekvése

A kastély Varasdfürdő központjában, közvetlenül a Szent Márton plébániatemplom mellett, azzal összeépítve található.

Története

A kastély elődjét az az 1376-ban épített négyszög alaprajzú vár képezi, amelyet a plébániatemplom mellett építettek, és amelynek a templom képezte a déli oldaltát. Ezt a várat mivel kora miatt nagyon lepusztult 1617-ben megjavították és bővítették. A várnak három saroktornya és az északi oldal közepén egy bejárata volt, a tornyok és a templom között pedig egy magas fal futott, kettős sorú puskalőréssel, amelynek belső oldalán egy fából készült védőfolyosó állt, amelyet a tornyokból lehetett megközelíteni. A 16. század elején ehhez építettek egy másik belső falat, így egy nagyobb, famennyezetes teret kialakítva lakó és raktár célokra. A török háborúk során, a 16. és 17. század folyamán, a vár körüli erődítéseket jelentősen megnövelték, két új tornyot építettek, az egyiket a keleti, a másikat a nyugati oldalon, végül az egész vár körül árkokat ástak és töltéseket emeltek.

A 17. század végén a régi várat barokk kastéllyá építették át, majd a töltés lebontását és az árkok 18. század közepi betemetését követően az épület középkori erődítmény jellege teljesen eltűnt. A barokk átalakítás után kapta meg mai végső megjelenését, a három épületszárnyas, U alaprajzú egyemeletes palota képében, amelyet délről a Szent Márton plébániatemplom zár le. A kastély eredetileg kőtömbökből épült, míg a későbbi átalakításokat téglából készítették. Van néhány történeti adat, amely leírja az egyes építési munkákat, elrendezését és eredeti állapotát azonban csak a mai plébániatemplom közvetlen környezetének jövőbeni régészeti kutatásával, valamint az egykori vár feltételezett épületeinek konzervációs és helyreállítási kutatásával lehet megerősíteni. Ma az épületkomplexumnak több felhasználója van, egy részét az 1937-ben alapított Varaždinske Toplice Helytörténeti Múzeum használja.

Források

  • Korunek, Marijana: Pregled utvrda, burgova i kaštela na području Varaždinske županije (Izdanja Hrvatskog arheološkog društva vol.28.) ISBN 978-953-6335-05-3 (horvátul)
  • Čabrijan, Josip: Život naselja od 16. do 19. stoljeća, in: Pregled povijesti varaždinskih Toplica, Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske 1966., br.15, str.18-23. (horvátul)

További információk

Darko Antolković blogja (horvátul)