Varasdfürdő kastélya
| Varasdfürdő kastélya | |
| Kaštel Varasdinske Toplice | |
| Település | Varasdfürdő |
| Cím | Varasdfürdő |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1376. |
| Rekonstrukciók évei | 17. és 18. század |
| Építési stílus | barokk |
| Felhasznált anyagok | kő, tégla |
| Védettség | műemlék[1] |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kastély |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Alaprajz | U |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Varasdfürdő kastélya
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 12′ 34″, k. h. 16° 25′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 34″, k. h. 16° 25′ 17″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Varasdfürdő kastélya (horvátul: Kaštel Varasdinske Toplice) egy barokk kastély Horvátországban, a Varasd megyében fekvő Varasdfürdő településen.
Fekvése[szerkesztés]
A kastély Varasdfürdő központjában, közvetlenül a Szent Márton plébániatemplom mellett, azzal összeépítve található.
Története[szerkesztés]
A kastély elődjét az az 1376-ban épített négyszög alaprajzú vár képezi, amelyet a plébániatemplom mellett építettek, és amelynek a templom képezte a déli oldaltát. Ezt a várat mivel kora miatt nagyon lepusztult 1617-ben megjavították és bővítették. A várnak három saroktornya és az északi oldal közepén egy bejárata volt, a tornyok és a templom között pedig egy magas fal futott, kettős sorú puskalőréssel, amelynek belső oldalán egy fából készült védőfolyosó állt, amelyet a tornyokból lehetett megközelíteni. A 16. század elején ehhez építettek egy másik belső falat, így egy nagyobb, famennyezetes teret kialakítva lakó és raktár célokra. A török háborúk során, a 16. és 17. század folyamán, a vár körüli erődítéseket jelentősen megnövelték, két új tornyot építettek, az egyiket a keleti, a másikat a nyugati oldalon, végül az egész vár körül árkokat ástak és töltéseket emeltek.
A 17. század végén a régi várat barokk kastéllyá építették át, majd a töltés lebontását és az árkok 18. század közepi betemetését követően az épület középkori erődítmény jellege teljesen eltűnt. A barokk átalakítás után kapta meg mai végső megjelenését, a három épületszárnyas, U alaprajzú egyemeletes palota képében, amelyet délről a Szent Márton plébániatemplom zár le. A kastély eredetileg kőtömbökből épült, míg a későbbi átalakításokat téglából készítették. Van néhány történeti adat, amely leírja az egyes építési munkákat, elrendezését és eredeti állapotát azonban csak a mai plébániatemplom közvetlen környezetének jövőbeni régészeti kutatásával, valamint az egykori vár feltételezett épületeinek konzervációs és helyreállítási kutatásával lehet megerősíteni. Ma az épületkomplexumnak több felhasználója van, egy részét az 1937-ben alapított Varaždinske Toplice Helytörténeti Múzeum használja.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Korunek, Marijana: Pregled utvrda, burgova i kaštela na području Varaždinske županije (Izdanja Hrvatskog arheološkog društva vol.28.) ISBN 978-953-6335-05-3 (horvátul)
- Čabrijan, Josip: Život naselja od 16. do 19. stoljeća, in: Pregled povijesti varaždinskih Toplica, Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske 1966., br.15, str.18-23. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
Darko Antolković blogja (horvátul)