Vanikorói császárlégykapó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Myiagra vanikorensis (Quoy & Gaimard, 1830) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vanikorói császárlégykapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vanikorói császárlégykapó témájú kategóriát. |
A vanikorói császárlégykapó (Myiagra vanikorensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Jean René Constant Quoy és Joseph Paul Gaimard írták le 1830-ban, a Platyrhynchos nembe Platyrhynchos vanikorensis néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Myiagra vanikorensis vanikorensis - (Quoy & Gaimard, 1830) - Vanikoro sziget (Salamon-szigetek keleti része)
- Myiagra vanikorensis rufsiventris - (Elliot, 1859) - a Fidzsi-szigetek északi, középső és déli része, eredetileg különálló fajként írták le.
- Myiagra vanikorensis kandavensis - (Mayr, 1933) - Beqa, Vatulele and Kadavu szigetek (a Fidzsi-szigetek délnyugati része)
- Myiagra vanikorensis dorsalis - (Mayr, 1933) - a Lau-szigetek északi szigetei és a Moala-szigetek (a Fidzsi-szigetek keleti része)
- Myiagra vanikorensis townsendi - (Wetmore, 1919) - a Lau-szigetek déli része (a Fidzsi-szigetek délkeleti része), eredetileg különálló fajként írták le. [2]
Előfordulása[szerkesztés]
A Fidzsi-szigetek és a Salamon-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint szántóföldek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 13 centiméter, testsúlya 13–13,5 gramm.[3] A hím feje, torka, háta, szárnya és farka fekete, mellkasa narancssárga színű, fara fehér. A tojó feje, háta, szárny és farka szürkés. Torka fehér, mellkasa és fara narancssárga.
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Tápláléka rovarokból áll. De eszik gyíkot és gyümölcsöt is. Egyedül, párban vagy kis csoportokban tekinthető meg.[3]
Szaporodása[szerkesztés]
Szaporodási ideje szeptembertől februárig tart. Fészke csésze alakú, melyet növényi rostokból készít és fűszárral, gyökérrel díszíti és állati szőrrel béleli. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyet mindkét nem költ.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma viszont stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2010. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
