Vajda-ház (Szeged)
| Vajda-ház | |
| Weisz-ház | |
| Az épület 2010-ben | |
| Település | Szeged |
| Cím | Szeged, Dugonics tér 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1867 |
| Rekonstrukciók évei | 2009 |
| Építési stílus | klasszicista |
| Védettség | műemlék |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajda-ház témájú médiaállományokat. | |
A Vajda-ház (más ismert nevén a Weisz-ház) Szeged belvárosának egyik védett műemlék épülete, amely a Dugonics téren áll.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Helyén az 1850-es években még csatorna húzódott, a telek város felé eső részén pedig egy kisebb épület állt. 1859-ben engedélyezték a szegedi zsidóknak, hogy a zsinagóga környékén kívül is házat építsenek és ott lakjanak. Ezzel a lehetőséggel élt Weisz Sámuel, a gazdag zsidó borkereskedő, aki 1867-ben megvásárolta a telket, hogy ott lakó- és üzletházat építsen. Az épületet Hoffer Károly tervezte. A Vajda-ház nagyrészt napjainkig megőrizte eredeti formáját, földszintje elsősorban klasszicista, emelete romantikus stílusjegyeket hordoz. Az emeleten 16 szobát, a földszinten 8 üzlethelyiséget, alattuk szintén üzleti tevékenységre alkalmas pincéket alakítottak ki. Az épület U alakban veszi körbe udvarát, az udvar fölött függőfolyosó fut körbe. A nagy szegedi árvíz 1879-ben elérte az épületet, de nem okozott jelentős károkat. Az épületben eleinte csak az építtető Vajda-család[1] élt, a ház 1911-től vált fokozatosan egyre több bérlő otthonává. Az épületben élt gyermekkorában Balázs Béla, későbbi filmesztéta és -rendező, valamint Bauer Ervin, az elméleti biológia úttörője.[2] Vendégként lakott az épületben Bartók Béla és Kodály Zoltán.[2][3] A két világháború között bankfiókok, kisebb hivatalok és civilszervezetek működtek a Vajda-házban. A ház az 1950-es és '60-as években szerencsésen elkerülte a lakáshiány miatti emeletráépítési és homlokzat-egyszerűsítési hullámot.
Az épületet a 2000-es években felújították. Napjainkban az Olasz Kulturális Intézet, Olaszország konzulátusa, éttermek és kisvállalkozások működnek benne.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Csongrád megyei Örökségtár – Szeged" (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. Hozzáférés: 2011. április 8.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Weisz Sámuel az árvíz éveiben Vajda Samura magyarosíttatta nevét, a későbbiekben a család minden tagja ezt viselte.
- 1 2 "Szegedi séták – Dugonics tér" (magyar nyelven). Délmagyarország. 2003. június 1. Hozzáférés: 2011. április 8.
- ↑ "Tanúskodó épületek" (magyar nyelven). Somogyi Könyvtár. 2012. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. április 8.
